A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben

The particles csak ’only’ and is ’too/also’ in adages of argumentation

Kocsány Piroska

DE Germanisztika Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:65–97 (2019)
doi:10.14232/JENY.2019.1.3

Összefoglaló

A mondások (aforizmák, maximák stb.) általános érvényű kijelentések morálisan értékelő tartalommal. Ezek a szövegek az érvelés két lehetőségét, a megerősítést és a cáfolást valósítják meg. A cáfoló érvelés eszközei közé tartozik a csak és az is partikula. A dolgozat bemutatja a mondást mint érvelő szöveget, röviden összefoglalja a cáfolás eszközeit a mondásokban, és részletesen kitér a csak és az is partikulák szerepére általában és a mondásokban különösen. A mondások mint autentikus szövegek elemzése visszaigazolja a labormondatok alapján tett megállapításokat a partikulák szemantikai funkciójáról.

Kulcsszavak: enthüméma, gnóma, tautológia, argumentáció, cáfolás, fókuszképző partikula, diskurzuspartikula, mirativitás, skalaritás, gyenge preszuppozíció

Abstract

Adages (aphorisms, maxims etc.) are generic utterances containing ethical evaluation and present one of two types of argument: affirmation or rebuttal. The particles csak ’only’ and is ’too/also’ emphasize the rebuttal. The paper describes the text type adage as a means of arguing, outlines the devices of arguing in the adages, expands on the functions of csak and is generally and, in particular, on their role in adages. The analysis of authentic adages as texts confirms the assumptions on the semantic functions of the particle in „lab-sentences”.

Keywords: enthymeme, gnome, tautology, arguing, rebuttal, focus particle, discourse particle, mirativity, scalar quality, weak presupposition

Kocsány Piroska a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének nyugalmazott docense. Kutatási területe a szövegnyelvészet, retorika és stilisztika.

Piroska Kocsány is an emeritus lecturer of the Department of German Philology, the University of Debrecen, Hungary. Her research focuses on text linguistics, rhetoric and stylistics.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Abraham, Werner 2017. Modalpartikel und Mirativeffekte. In Shin Tanaka – Elisabeth Leiss – Werner Abraham – Yasuhiro Fujinawa (szerk.) Grammatische Funktionen aus Sicht der japanischen und deutschen Germanistik. (Linguistische Berichte. Sonderheft 24) Hamburg: Buske. 75–108.
  • Aczél Petra 2001. A megggyőző szöveg retorikája. Magyar Nyelvőr 125/1:46–55.
  • Aczél Petra 2003. Erős szavak. A bizonyítás mint a szöveg tulajdonsága. Világosság 2003/11–12:171–178.
  • Adamik Tamás 2005. Az ókori retorika. In Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra Retorika. Budapest: Osiris. 17–124.
  • Anscombre, Jean-Claude – Oswald Ducrot 1983. L’argumentation dans la langue. Bruxelles: Editions Mardaga.
  • Arisztotelész 1982. Rétorika. Fordította Adamik Tamás. Budapest: Gondolat.
  • Atayan, Vahram 2006. Makrostrukturen der Argumentation im Deutschen, Französischen und Italienischen. Frankfurt: Peter Lang.
  • Balázs János 1985. A szöveg. Budapest: Gondolat Kiadó.
  • Barthes, Roland 1970. L’ancienne rhétorique. Communications 16/1:172–223. doi:10.3406/comm.1970.1236.
  • Barthes, Roland 1997. A régi retorika. In Thomka Beáta (szerk.) Az irodalom elméletei III.. Pécs: Jelenkor Kiadó. 69–169.
  • Beaver, David I. 2004. Five only pieces. Theoretical Linguistics 30/1:45–64. doi:10.1515/thli.2004.006.
  • Beaver, David I. – Brady Z. Clark 2008. Sense and Sensitivity. How Focus Determines Meaning. (Explorations in Semantics 5) Malden: Wiley-Blackwell.
  • Fábricz Károly 1986. Partikulák a magyar és az orosz nyelvben. Kandidátusi értekezés. Budapest: MTA.
  • Fábricz, Károly 1989. Where does the function and meaning of modal particles come from? In Harald Weydt (szerk.) Sprechen mit Partikeln. Berlin, New York: Walter de Gruyter. 378–387.
  • Frege, Gottlob 1993 [1916]. Die Verneinung. In Günther Patzig (szerk.) Gottlob Frege: Logische Untersuchungen. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. 54–71.
  • Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
  • Grice H. Paul 2011 [1989]. Tanulmányok a szavak életéről. Budapest: Gondolat Kiadó.
  • Gyuris Beáta 2009. A hangsúlyos csak diskurzuspartikula interpretációja. In Maleczki Márta – Németh T. Enikő (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VII. Modellek, elméletek és elvek érvényessége nyelvi adatok tükrében. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék. 157–178.
  • Hare, Richard Mervyn 1983 [1952]. Die Sprache der Moral. Frankfurt: Suhrkamp.
  • Horn, Laurence R. 1969. A presuppositional analysis of only and even. Papers from the Fifth Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society, April 18-19, 1969. Chicago: Department of Linguistics, University of Chicago. 98–107.
  • Horn, Laurence R. 1997. Negative polarity and the dynamics of vertical inference. In Danielle Forget – Paul Hirschbühler – France Martineau – María Luisa Rivero (szerk.) Negation and Polarity. Syntax and Semantics. (Current Issues in Linguistic Theory 155) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 157–182. doi:10.1075/cilt.155.09hor.
  • Horn, Laurence R. 2001 [1989]. A Natural History of Negation. Stanford: CSLI Publications.
  • Ippolito, Michela 2006. Remarks on only. Semantics and Linguistic Theory 16:77. doi:10.3765/salt.v16i0.2947.
  • Ivin, Aleksandr 1975. Grundlagen der Logik von Wertungen. Berlin: Akademie-Verlag.
  • Jespersen, Jens Otto Harry 1924. The Philosophy of Grammar. London: Allen & Unwin.
  • Kanyó, Zoltán 1981. Sprichwörter. Analyse einer einfachen Form. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kelemen János 1976. Van-e a „jó”-nak jelentése? Magyar Filozófiai Szemle 20:617–632.
  • Kiefer Ferenc 1983. Az előfeltevések elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
  • Kocsány, Piroska 1989. Die Rolle der Partikeln in der Textsorte Spruchweisheit. In Hans-Joachim Althof – Árpád Bernáth – Károly Csúri (szerk.) DAAD/JATE Dokumentationen & Materialien: Beiträge der Fachtagung von Germanisten aus Ungarn und der Bundesrepublik Deutschland in Budapest vom 16–19. 1988. Szeged, Bonn: JATE. 363–378.
  • Kocsány Piroska 1991. Az is és a csak szócska szövegteremtő szerepben. Magyar Nyelv 87/2:175–190.
  • Kocsány Piroska 2002. Szöveg, szövegtípus, jelentés: a mondás mint szövegtípus. (Nyelvtudományi Értekezések 151) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Krappmann, Marie 2014. Die Rezeption der Theorie des radikalen Argumentativismus in der deutschsprachigen Argumentationsforschung. Studia Germanistica – Acta Facultatis Philosophicae Universitatis Ostraviensis 14:17–34.
  • Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.
  • Lumer, Christoph 2000. Argumentationstheorie und Logik. In Geert-Lueke Lueken (szerk.) Formen der Argumentation. Leipzig: Leipziger Universitätsverlag. 53–71.
  • Margitay Tihamér 2014. Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex Kiadó.
  • Meleuc, Serge 1972. Struktur der Maxime. In Jens Ihwe (szerk.) Literaturwissenschaft und Linguistik. Ergebnisse und Perspektiven. Frankfurt: Athenäum. 276–321.
  • Nemesi Attila László 2012. Retorika és pragmatika: az implikatúra fogalmának klasszikus gyökerei. Magyar Nyelvőr 136/3:249–272.
  • Prechtl, Peter 1989. Hume, David. In Bernd Lutz (szerk.) Metzler Philosophen Lexikon. Stuttgart: J.B. Metzler. 377–380.
  • Reis, Marga 1977. Präsuppositionen und Syntax. Tübingen: Niemeyer.
  • Roberts, Craige 2006. Only, Presupposition and Implicature. Kézirat. The Ohio State University.
  • Schmidt Erika 2010. Az azonosítás és kizárás viszonya a csak-ot tartalmazó magyar mondatokban. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok 9. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 173–192.
  • Walton, Douglas 2001. Enthymemes, common knowledge, and plausible inference. Philosophy & Rhetoric 34/2:93–112.
  • Wittgenstein, Ludwig 1965 [1929]. A lecture on ethics. The Philosophical Review 74/1:3–12. doi:10.2307/2183526.
  • Wright, Georg Henrik 1963. The Varieties of Goodness. London: Routledge & Kegan Paul.
  • Zeevat, Henk 2009. „Only” as a mirative particle. Sprache und Datenverarbeitung. International Journal for Language Data Processing 33/1–2:179–196.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Kocsány Piroska 2019. A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben. Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:65–97. doi:10.14232/JENY.2019.1.3

bibtex
@article{JENY-2019-KocsanyP,
	author = {Kocsány, Piroska},
	year = {2019},
	title = {A csak és az is partikula a mondásokban mint érvelő szövegekben},
	abstract = {A mondások (aforizmák, maximák stb.) általános érvényű kijelentések morálisan értékelő tartalommal. Ezek a szövegek az érvelés két lehetőségét, a megerősítést és a cáfolást valósítják meg. A cáfoló érvelés eszközei közé tartozik a csak és az is partikula. A dolgozat bemutatja a mondást mint érvelő szöveget, röviden összefoglalja a cáfolás eszközeit a mondásokban, és részletesen kitér a csak és az is partikulák szerepére általában és a mondásokban különösen. A mondások mint autentikus szövegek elemzése visszaigazolja a labormondatok alapján tett megállapításokat a partikulák szemantikai funkciójáról.},
	doi = {10.14232/JENY.2019.1.3},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {6},
	issue = {1},
	pages = {65-97},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-KocsanyP},
	urldate = {2019-08-01},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.