Szemafor hát!

Szeteli Anna pécsi egyetemi hallgató, egy OTDK II. díjjal jutalmazott pragmaszemantikai témájú dolgozat szerzője, aki a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport tagjaként nemzetközi konferenciákon is részt vett előadással, illetve poszterrel. Biológia-kémia tanár szakos hallgatóként az etológia és az agykutatás iránti érdeklődése vitte a nyelvtudomány, és azon belül a pragmaszemantikai, a jelentéstani és a funkcionális-kognitív irányzat felé.

Anna Szeteli is a student at the University of Pécs, who has won the Second Prize at the National Conference of Scientific Students' Associations with her paper on pragmasemantics. She took part at several international conferences as the member of the Research Team ReALIS for Theoretical, Computational and Cognitive Linguistics. She became interested in pragmatics, semantics and cognitive linguistics as a biology student curious about behavioral biology and neurobiology.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Gocsál Ákos (PhD) egyetemi adjunktus, intézetigazgató-helyettes a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, továbbá tudományos munkatárs az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Kutatói érdeklődésének középpontjában a beszéd akusztikai-fonetikai tanulmányozása áll, különös tekintettel a beszélő személyre jellemző egyedi sajátosságokra. A BEA spontánbeszéd-adatbázis fejlesztésében is részt vesz (Gósy Mária vezetésével). Emellett publikál pedagógiai területen is.

Ákos Gocsál (PhD) is an Assistant Professor at the University of Pécs, and the Deputy Director of Institute of Music, Faculty of Music and Visual Arts. Furthermore, he is a research fellow at the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences. His main field of research is speaker specific features in the acoustics of speech, and he takes part in building the Hungarian spontaneous speech database BEA. He is also engaged to investigate and teach pedagogy, especially multimedia in teaching.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtu­dományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. Formális, lexikai és diskurzusszemantikai kutatásokon kívül a magyar nyelv generatív szintaktikai leírásában is részt vesz, jelenleg a MTA Nyelvtudományi Intézetében Kenesei István által vezetett Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Grammar Resources: Hungarian) OTKA-projekt tagjaként.

Gábor Alberti (DSc) is a Professor of linguistics at the University of Pécs, where he heads the Department of Linguistics, the Linguistics Doctoral School, and the Research Team ReALIS for Theoretical, Computational and Cognitive Linguistics. In addition to formal, lexical and discourse semantics research, he also takes part in the generative syntactic description of the Hungarian language, currently as a senior member of the OTKA project Comprehensive Grammar Resources: Hungarian.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Alberti, Gábor 2005. Accessible referents in „opaque” belief contexts. In Hans van Ditmars – Andreas Herzig (szerk.) Proc. of the 9th ESSLLI Belief Revision and Dynamic Logic Workshop. Edinburgh: University of Edinburgh. 1–7.
• Alberti Gábor 2011. ReALIS: Interpretálók a világban, világok az interpretálóban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Alberti Gábor 2016. Hát a meg meg a hát. In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 17–27.
• Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Judit Kleiber 2014. Mood and modality in Hungarian: Discourse Representation Theory meets Cognitive Linguistics. Argumentum 10:172–191.
• Alberti, Gábor – Márton Károly 2012. Multiple level of referents in information state. In Alexander Gelbukh (szerk.) Computational Linguistics and Intelligent Text Processing. CICLing 2012. (Lecture Notes in Computer Science 7181) Berlin, Heidelberg: Springer. 349–362. doi:10.1007/978-3-642-28604-9_29.
• Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2017. Reális (ReALIS) kép a másik elméjéről. In Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Más elmék. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 237–268.
• Alberti, Gábor – Judit Kleiber – Zsuzsanna Schnell – Veronika Szabó 2016. Intensional profiles and different kinds of human minds. „Case studies” about Hungarian imperative-like sentence types. LingBaW (Linguistics Beyond and Within) 2:6–26.
• Alberti, Gábor – László Nőthig 2015. ReALIS2.1: The implementation of generalized intensional truth tvaluation and expositive speech acts in on-going discourse. International Journal on Advances in Intelligent Systems 8/1–2:85–106.
• Alberti, Gábor – Noémi Vadász – Judit Kleiber 2014. Ideal and deviant interlocutors in a formal interpretation system. In Andrzej Zuczkowski – Ramona Bongelli – Ilaria Riccioni – Carla Canestrari (szerk.) Communicating Certainty and Uncertainty in Medical, Supportive and Scientific Contexts. (Dialogue Studies 25) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 59–78. doi:10.1075/ds.25.03alb.
• Asher, Nicholas – Alex Lascarides 2003. Logics of Conversation. Cambridge: Cambridge University Press.
• Austin, John Langshaw 1975 [1962]. How To Do Things With Words. Oxford: Oxford University Press.
• Bell, David M. 1998. Cancellative discourse markers. A core/periphery approach. Pragmatics 8/4:515–541. doi:10.1075/prag.8.4.03bel.
• Boersma, Paul 2001. Praat, a system for doing phonetics by computer. Glot International 5/9–10:341–345.
• Chomsky, Noam 2013. Problems of projection. Lingua 130:33–49. doi:10.1016/j.lingua.2012.12.003.
• Dér Csilla Ilona 2015. Diskurzusjelölők a spontán beszélt nyelvben. Kézirat. Budapest.
• Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2007. A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 61–67.
• Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2017. A „hát” funkciói a prozódiai megvalósulás függvényében. Beszédkutatás 25:105–117. doi:10.15775/Beszkut.2017.105-117.
• Dowty, David R. – Robert E. Wall – Stanley Peters 1981. Introduction to Montague Semantics. (Studies in Linguistics and Philosophy 11) Dordrecht: Reidel.
• Farkas, Judit – Magdolna Ohnmacht 2012. Aspect and eventuality structure in a representational rynamic semantics. In Gábor Alberti – Judit Farkas – Judit Kleiber (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 353–379.
• Fischer, Kerstin 2006. Towards an understanding of the spectrum of approaches to discourse particles: Introduction to the volume. In Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. Amsterdam: Elsevier. 1–20.
• Gocsál Ákos 2012. A beszéd alaphangmagasságának mérése spontán beszédből és izolált [ə]-hangokból, férfi és női beszélőknél. In Markó Alexandra (szerk.) Beszédtudomány. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE Bölcsészttudományi Kar. 316–331.
• Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
• Kamp, Hans – Josef van Genabith – Uwe Reyle 2011. Discourse Representation Theory. In Dov M. Gabbay – Franz Guenthner (szerk.) Handbook of Philosophical Logic. Vol. 15. Berlin: Springer. 125–394.
• Kleiber, Judit 2005. Across world(let)s in a representationist interpretation system. In Judit Gervain (szerk.) Proceedings of the Tenth ESSLLI Student Session. 112–121.
• Kleiber Judit 2012. Keresd a szándékot! Az információállapot változása eldöntendő kérdéseknél. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 332–352.
• Kleiber, Judit – Gábor Alberti 2014. Uncertainty in polar questions and certainty in answers? In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 135–152. doi:10.1075/slcs.165.08kle.
• Kleiber, Judit – Gábor Alberti – Veronika Szabó 2016. The intensional profiles of five hungarian imperative sentence types. Linguistica 56/1:161–172. doi:10.4312/linguistica.56.1.161-172.
• Mey, Jacob L. 2001. Pragmatics: An introduction. 2nd edition. Oxford: Blackwell.
• Oishi, Etsuko 2014. Discursive functions of evidentials and epistemic modals. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 239–262. doi:10.1075/slcs.165.14ois.
• Oishi, Etsuko 2016. Austin’s Speech Acts and Mey’s Pragmemes. In Keith Allan – Alessandro Capone – Istvan Kecskes (szerk.) Pragmemes and Theories of Language Use. (Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology) Berlin: Springer. 335–350.
• Schirm Anita 2007–2008. A hát diskurzusjelölő története. Nyelvtudomány III–IV:185–201.
• Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://goo.gl/BXvGVU.
• Schirm Anita 2017. A diskurzusjelölők vizsgálati módjai. Előadás. IX. Nyelvtudományi Szuperkurzus, 2017. január 25. Pécs.
• Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
• Searle, John R 1979. Expression and Meaning. Studies in the Theory of Speech Acts. Cambridge: Cambridge University Press.
• Searle, John R. 1983. Intentionality. An Essay in the Philosophy of Mind. Cambridge: Cambridge University Press.
• Szeteli, Anna – Gábor Alberti 2018. The interaction between relevant-set based operators and a topic–predicate dimension. LingBaW (Linguistics Beyond and Within) 4:161–172.
• Varga László 1994. A hanglejtés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 468–549.
• Varga, László 2016. The intonation of topic and comment in the Hungarian declarative sentence. Finno-Ugric Languages and Linguistics 5/2:46–77.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Szeteli Anna – Gocsál Ákos – Alberti Gábor 2019. Szemafor hát! Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:33–63. doi:10.14232/JENY.2019.1.2

bibtex

@article{JENY-2019-SzeteliA-GocsalA-AlbertiG,
	author = {Szeteli, Anna and Gocsál, Ákos and Alberti, Gábor},
	year = {2019},
	title = {Szemafor hát!},
	abstract = {Vizsgálatunkban sikerült a szóbeliségben leggyakoribb, szélsőségesen multifunkcionális magyar diskurzusjelölőnek, a hát-nak öt, páronként szignifikánsan eltérő prozódiai jellemzőkkel bíró változatát elkülöníteni. Egészen pontosan a következő prozódiai jellemzők [l, l', p] hármasáról van szó, ahol l a hát hangsor kiejtésének hosszát jelöli, p az eközben változó alapfrekvencia-értékekből adódó dallamosságot, l' pedig a hát-ot követő szünet hosszát. Eredményeink nem állnak ellentétben a Dér és Markó szerzőpároséival (Dér–Markó 2017), akik alapvetően fordulópozíciók szerint különítenek el funkciókat, míg a mi legfőbb állításunk az, hogy csak fordulókezdő mondatéli hát-funkcióból szignifikánsan elkülöníthető négy-, sőt tulajdonképpen ötféle: a „határozott”, a „bizonytalan”, az „aggodalmas” és kétféle „incselkedő”; tárgyalunk továbbá egy mondatzáró „nyomatékosító” hát-ot is. Az által, hogy Dér és Markó ezeket el nem különítetten értékelte statisztikailag, semlegesíthette a különbségeiket. A mi elsődleges célunk viszont éppen e különbségekkel volt kapcsolatos: azt kívántuk kísérletesen igazolni, hogy a fordulókezdő hát az Alberti (2016) által felvetett szemaforszerű viselkedést mutatja.},
	doi = {10.14232/JENY.2019.1.2},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {6},
	issue = {1},
	pages = {33-63},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-SzeteliA-GocsalA-AlbertiG},
	urldate = {2019-08-01},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}