Empirikus vizsgálati mód három névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére

Pomázi Bence az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának utolsó éves doktorandusza a Magyar nyelvészet program Leíró nyelvészet alprogramján. Az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézetének tudományos segédmunkatársa.

Bence Pomázi is a final year PhD student at Eötvös Loránd University Doctoral School of Linguistics in the Hungarian Linguistics programme, sub-programme Descriptive Linguistics. He is also a junior research fellow at the Hungarian Research Centre for Linguistics, at the Institute for Lexicology.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Cuyckens, Hubert – Britta Zawada 2001. Introduction. In Hubert Cuyckens – Britta Zawada (szerk.) Polysemy in Cognitive Linguistics. Selected papers from the International Cognitive Linguistics Conference, Amsterdam, 1997. (Current Issues in Linguistic Theory 177) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. ix–xxvii. doi:10.1075/cilt.177.02cuy.
• Divjak, Dagmar – Stefan Th. Gries 2008. Clusters in the mind?: Converging evidence from near synonymy in Russian. The Mental Lexicon 3/2:188–213. doi:10.1075/ml.3.2.03div.
• Elekfi László 1993. Eltűnőben van-e a magyar birtokos részeshatározó? In Horváth Katalin – Ladányi Mária (szerk.) Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Budapest: ELTE BTK. 35–45.
• Fried, Mirjam 2014. From semantic to interactional dative: a preliminary investigation. In Michaela Martinková – Markéta Janebová – Jaroslav Macháček (szerk.) Categories and Categorial Changes: The Third Syntactical Plan and Beyond. Olomouc: Palacký University. 12–20.
• Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Janda, Laura A. 1993. A Geography of Case Semantics. The Czech Dative and the Russian Instrumental. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
• Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press.
• Keszler Borbála 2000. A határozók. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 428–449.
• Korompay Klára 1991. A névszóragozás. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 284–318.
• Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Kugler Nóra 2017. Az evidencialitás és a modalitás. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 467–494.
• Ladányi Mária 2008. Van-e genitívusz a magyarban? In Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.) Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. (Uralisztikai Tanulmányok 18) Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék, Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. 522–534.
• Ladányi Mária 2017. Alaktan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 503–662.
• Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. Chicago, London: University of Chicago Press.
• Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
• Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.
• Lewandowska-Tomaszczyk, Barbara 2007. Polysemy, prototypes, and radial categories. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 139–169.
• Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
• Pomázi, Bence 2019. An empirical method to distinguish the meanings of three case suffixes in Hungarian. Język. Komunikacja. Informacja 14:33–52.
• Rácz Endre – Szemere Gyula 1985. Mondattani elemzések. Budapest: Tankönyvkiadó.
• Radden, Günter – Klaus-Uwe Panther 2004. Introduction: Reflexions of motivation. In Klaus-Uwe Panther – Günter Radden (szerk.) Studies in Linguistic Motivation. Berlin, New York: Mouton De Gruyter.
• Rosch, Eleanor H. 1973. Natural categories. Cognitive Psychology 4/3:328–350. doi:10.1016/0010-0285(73)90017-0.
• Sandra, Dominiek – Sally Rice 1995. Network analyses of prepositional meaning: Mirroring whose mind – the linguist’s or the language user’s? Cognitive Linguistics 6/1:89–130. doi:10.1515/cogl.1995.6.1.89.
• Szabolcsi Anna 1992. A birtokos szerkezet és az egzisztenciális mondat. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Talmy, Leonard 2000. Toward a Cognitive Semantics Vol 1. Concept Structuring Systems. Cambridge: The MIT Press.
• Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
• Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2017a. Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó.
• Tolcsvai Nagy Gábor 2017b. Jelentéstan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 207–502.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Pomázi Bence 2021. Empirikus vizsgálati mód három névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére. Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:31–46. doi:10.14232/JENY.2021.1.3

bibtex

@article{JENY-2021-PomaziB,
	author = {Pomázi, Bence},
	year = {2021},
	title = {Empirikus vizsgálati mód három névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére},
	abstract = {A tanulmány egy empirikus módszert kínál három magyar névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére. A három vizsgált esetrag a -nak/-nek, a -hoz/-hez/-höz és a -nál/-nél, mindegyik gazdag poliszém jelentésstruktúrával rendelkezik. A vizsgálat célja az volt, hogy meg lehessen állapítani az egyes jelentéseket, mégpedig anyanyelvi beszélők intuíciói alapján. Ehhez egy előzetes korpusz alapú vizsgálat után csoportosítási feladatot végeztettem 25 anyanyelvi beszélővel, akiknek a feladata az volt, hogy a kiválasztott esetragok 20–20 előfordulásából tetszőleges csoportokat állítsanak fel a ragok jelentése alapján. Az adatokon Past szoftverrel hierarchikus klaszteranalízist végeztem, az eredmények dendrogramon ábrázolhatók. A dendrogramról leolvasható csoportok az egyes ragok jelentéseinek elrendeződéséről árulnak el sokat a poliszém jelentéshálózatban.},
	doi = {10.14232/JENY.2021.1.3},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {8},
	issue = {1},
	pages = {31-46},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2021-PomaziB},
	urldate = {2021-08-15},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}