borito

Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam...

A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról

’So maybe you might think of me that...’. About complement clauses with the conjunction hogy ’that’ starting with discourse marker szóval ’so’ and hát ’well, so’

Dér Csilla Ilona

KRE Magyar Nyelvtudományi Tanszék

ORCID iD iconorcid.org/0000-0003-2341-7741

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:43–57 (2022)
doi:10.14232/JENY.2022.1.3

Összefoglaló

A tanulmány funkcionális pragmatikai megközelítésben vizsgálja a hogy kötőszós mellékmondatok diskurzusjelölőt követő (hát, szóval) megjelenéseit az MNSz2 korpuszában, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen funkciójuk van ezeknek az alakulatoknak a mai magyar nyelvhasználatban, és ezek hogyan függenek össze a hát, a szóval és a hogy különböző szerepeivel. A kutatás kitér a hogy kötőszós mondatok metapragmatikai tudatosságot jelző használataira is, és részletesen megvizsgálja a diskurzusjelölővel álló formák idézéssel való kapcsolatát is. Továbbá megmutatja, hogy e diskurzusjelölőkkel társult, már függetlenné vált (inszubordinálódott) hogy kötőszós mellékmondatok milyen formai és funkcióbeli eltéréseket mutatnak a függő változatokhoz képest.

Kulcsszavak: diskurzusjelölő, kötőszó, inszubordináció, idézés, korpuszelemzés

Abstract

The study examines in a functional pragmatic approach the appearences of clauses with the conjunction hogy ’that’ preceeded by discourse markers (hát ’well, so’, szóval ’so’) in the MNSz2 corpus, analysing the functions of these formations in today’s Hungarian language and their relations to the different roles of hát ’well, so’, szóval ’so’ and hogy ’that’. It also investigates the usage of these clauses in indicating metapragmatic awareness, and scrutinizes the relationship between these structures and quotation. It also shows how the insubordinate hogy-clauses combined with these discourse markers differ in form and function from the dependent versions.

Keywords: discourse marker, insubordination, quotation, corpus analysis

Dér Csilla Ilona a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének habilitált docense. Fő kutatási területe a pragmatika és a nyelvtörténet, elsősorban a beszélt nyelv pragmatikája és grammatikája foglalkoztatja.

Csilla Ilona Dér is habilitated associate professor at the Department of Hungarian Linguistics, Károli Gáspár University of the Reformed Church. Her main research fields are pragmatics and language history, especially the pragmatics and grammar of spoken language.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Bácskai-Atkári Júlia 2014. A véges alárendelő összetett mondatok rendszere. In É. Kiss Katalin (szerk.) Magyar generatív történeti mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 239–279.
  • Brdarné, Szabó Rita 2006. Stand-alone dependent clauses functioning as independent speech acts. A crosslinguistic comparison. In Réka Benczes – Szilvia Csábi (szerk.) The Metaphors of Sixty. Papers Presented on the Occasion of the 60th Birthday of Zoltán Kövecses. Budapest: Eötvös Loránd University, Department of American Studies. 84–95.
  • Crible, Ludivine 2018. Discourse Markers and (Dis)fluency. Forms and functions across languages and registers. (Pragmatics & Beyond New Series 286) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
  • Csontos Nóra 2016. Az idézés mint újrakonstruálás. Az idéző tevékenység az egyenes idézésben. Jelentés és Nyelvhasználat 3:1–19. doi:10.14232/JENY.2016.1.1.
  • Csontos Nóra – Dér Csilla Ilona – Furkó Péter 2019. Idézés – önidézés – ’én’-idézés. A mondom szerepe az idézés jelölésében. Magyar Nyelvőr 143/4:481–494.
  • Dér Csilla Ilona 2017. A hát multifunkcionalitása a beszédműfajok és a diskurzusjelölő-társulások függvényében. Beszédkutatás 25:169–184. doi:10.15775/beszkut.2017.169-184.
  • Dér Csilla Ilona 2019a. Szintaxisból a pragmatikába? Hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok kialakulása (inszubordináció) a magyarban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 47–62.
  • Dér Csilla Ilona 2019b. Inszubordinált (függetlenedett) mellékmondatok a magyar beszélt és írott beszélt nyelvben. Beszédkutatás 27:206–220. doi:10.15775/Beszkut.2019.206-220.
  • Dér Csilla Ilona 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó.
  • D’Hertefelt, Sarah 2018. Insubordination in Germanic: A Typology of Complement and Conditional Constructions. Berlin: De Gruyter Mouton.
  • Evans, Nicholas 2007. Insubordination and its uses. In Irina Nikolaeva (szerk.) Finiteness. Theoretical and Empirical Foundations. Oxford: Oxford University Press. 366–431.
  • Evans, Nicholas – Honoré Watanabe 2016. The dynamics of insubordination: An overview. In Nicholas Evans – Honoré Watanabe (szerk.) Typological Studies in Language. (115) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 1–38. doi:10.1075/tsl.115.01eva.
  • Furkó Bálint Péter 2019. Diskurzusjelölők és egyéb diskurzuspragmatikai eszközök forgatókönyvek, tankönyvek és irodalmi szövegek párbeszédeiben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
  • Haader Lea 1991. Az alárendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, határozói mellékmondatok. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 728–741.
  • Haader Lea 1995. Az alárendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, határozói mellékmondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor: Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 506–665.
  • Haader Lea 1999. Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései. Magyar Nyelvőr 123/3:340–350.
  • Haader Lea 2000. Az alárendelő összetett mondatok. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 472–530.
  • Huddleston, Rodney – Geoffrey K. Pullum 2002. The Cambridge Grammar of the English Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Juhász Dezső 1991. A kötőszók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 476–500.
  • Juhász Dezső 1992. A kötőszók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 772–814.
  • Kaltenböck, Gunther 2019. Delimiting the class: A typology of English insubordination. In Karin Beijering – Gunther Kaltenböck – María Sol Sansiñena (szerk.) Insubordination. Berlin, Boston: De Gruyter. 167–198. doi:10.1515/9783110638288-006.
  • Kugler Nóra 2017. Az összetett mondat. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 806–895.
  • Kugler Nóra 2018. Az összetett mondat. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
  • Laczkó Krisztina 2021. A metapragmatikai tudatosság jelzései internet közvetítette diskurzusokban. Magyar Nyelvőr 145/3:253–276. doi:10.38143/Nyr.2021.3.253.
  • Oppenrieder, Wilhelm 1989. Ihr Platz im Satzmodussystem und ihre intonatorische Kennzeichnung. In Hans Altmann – Anton Batliner – Wilhelm Oppenrieder (szerk.) Zur Intonation von Modus und Fokus im Deutschen. (Linguistische Arbeiten 234) Tübingen: M. Niemeyer. 163–244.
  • Sanders, José – Wilbert Spooren 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Wolf-Andreas Liebert – Gisela Redeker – Linda R. Waugh (szerk.) Discourse and Perspective in Cognitive Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 151) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 85–112.
  • Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/jeny-schirm-2011.
  • Schirm Anita 2013a. A szóval diskurzusjelölő funkcióiról – A szótárak adatai és a nyelvhasználók vélekedései alapján. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 8:59–74.
  • Schirm Anita 2013b. Adalékok a szóval diskurzusjelölő történetéhez. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 141–150.
  • Szilák Flóra 2019. A tehát( )hogy összetett kapcsolóelem grammatikalizációja. Ösvények 2019:45–61.
  • Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 897–1058.
  • Tátrai Szilárd 2019. A kontextualizáció perspektivikussága és metapragmatikai reflektáltsága az elemi és az összetett mondatokban. In Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság. (DiAGram könyvek 1) Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 13–28.
  • Varga Diána – Dömötör Éva 2014. Főmondati kötőmód diskurzuspartikulákkal. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok13. Nyelvész doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE. 27–45.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Dér Csilla Ilona 2022. Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam... A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:43–57. doi:10.14232/JENY.2022.1.3

bibtex
@article{JENY-2022-DerCsI,
	author = {Dér, Csilla Ilona},
	year = {2022},
	title = {Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam...},
	abstract = {A tanulmány funkcionális pragmatikai megközelítésben vizsgálja a hogy kötőszós mellékmondatok diskurzusjelölőt követő (hát, szóval) megjelenéseit az MNSz2 korpuszában, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen funkciójuk van ezeknek az alakulatoknak a mai magyar nyelvhasználatban, és ezek hogyan függenek össze a hát, a szóval és a hogy különböző szerepeivel. A kutatás kitér a hogy kötőszós mondatok metapragmatikai tudatosságot jelző használataira is, és részletesen megvizsgálja a diskurzusjelölővel álló formák idézéssel való kapcsolatát is. Továbbá megmutatja, hogy e diskurzusjelölőkkel társult, már függetlenné vált (inszubordinálódott) hogy kötőszós mellékmondatok milyen formai és funkcióbeli eltéréseket mutatnak a függő változatokhoz képest.},
	doi = {10.14232/JENY.2022.1.3},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {9},
	issue = {1},
	pages = {43-57},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2022-DerCsI},
	urldate = {2022-04-22},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.