Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában

Galac Ádám az Eötvös Loránd Tudományegyetem Interkulturális Nyelvészet Doktori Programjának hallgatója, Brdar-Szabó Rita és Barta Péter témavezetettje. 2016-ban szerzett germanisztika alapszakos, 2019-ben pedig fordító és tolmács mesterszakos diplomát. 2017 óta publikál a kontrasztív nyelvészet és a nyelvi érintkezés különböző vonatkozásaiban. Tágabb értelemben az egyén által szubjektív módon megélt objektív valóság egyéneken átívelő nyelvi konceptualizációi érdeklik – ezt specifikusabban az észlelés nyelvi kifejezésmódjainak tanulmányozásán keresztül közelíti meg. Disszertációs kutatásában ezen belül is a szagérzékelés nyelvi konceptualizációit vizsgálja a magyar, angol, német, francia és spanyol nyelvben.

Ádám Galac is a PhD student in the Intercultural Linguistics Doctoral Program of Eötvös Loránd University (ELTE). He is writing his dissertation about the linguistic means of conceptualizing olfactory perception in Hungarian, English, German, French, and Spanish under the supervision of Rita Brdar-Szabó and Péter Barta. From a wider perspective, he is particularly interested in the intersubjective communication of an objective reality that each individual perceives in their own subjective way – he addresses this issue primarily by investigating the linguistic possibilities to conceptualize perceptual events and qualities.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Bagli, Marco 2021. Tastes We Live By. The Linguistic Conceptualisation of Taste in English. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. doi:10.1515/9783110630404.
• Baicchi, Annalisa – Rémi Digonnet – Jodi L. Sandford (szerk.) 2018. Sensory Perceptions in Language, Embodiment and Epistemology. (Studies in Applied Philosophy, Epistemology and Rational Ethics 42) Cham: Springer. doi:10.1007/978-3-319-91277-6.
• Bechtel, Fritz 1879. Über die Bezeichnungen der sinnlichen Wahrnehmungen in den indogermanischen Sprachen. Weimar: H. Böhlau.
• Bergen, Benjamin K. 2012. Louder Than Words. The New Science of How the Mind Makes Meaning. New York: Basic Books.
• Bergen, Benjamin K. 2015. Embodiment, simulation and meaning. In Nick Riemer (szerk.) The Routledge Handbook of Semantics. London, New York: Routledge. 142–157.
• Bowdle, Brian F. – Dedre Gentner 2005. The career of metaphor. Psychological Review 112/1:193–216. doi:10.1037/0033-295X.112.1.193.
• Citron, Francesca M. M. – Adele E. Goldberg 2014. Metaphorical sentences are more emotionally engaging than their literal counterparts. Journal of Cognitive Neuroscience 26/11:2585–2595. doi:10.1162/jocn_a_00654.
• Citron, Francesca M. M. – Mollie Lee – Nora Michaelis 2020. Affective and psycholinguistic norms for German conceptual metaphors (COMETA). Behavior Research Methods 52/3:1056–1072. doi:10.3758/s13428-019-01300-7.
• Dancygier, Barbara – Eve Sweetser 2014. Figurative Language. (Cambridge Textbooks in Linguistics) Cambridge: Cambridge University Press.
• Digonnet, Rémi 2016. Métaphore et olfaction: une approche cognitive. Paris: Honoré Champion.
• Digonnet, Rémi 2018a. The linguistic expression of smells: From lack to abundance? In Annalisa Baicchi – Rémi Digonnet – Jodi L. Sandford (szerk.) Sensory Perceptions in Language, Embodiment and Epistemology. (Studies in Applied Philosophy, Epistemology and Rational Ethics) Cham: Springer. 177–191. doi:10.1007/978-3-319-91277-6_10.
• Digonnet, Rémi (szerk.) 2018b. Pour une linguistique sensorielle. Paris: Honoré Champion.
• Dorst, Aletta G. 2011. Personification in discourse: Linguistic forms, conceptual structures and communicative functions. Language and Literature: International Journal of Stylistics 20/2:113–135. doi:10.1177/0963947010395522.
• Dorst, Aletta G. – Gerben Mulder – Gerard J. Steen 2011. Recognition of personifications in fiction by non-expert readers. Metaphor and the Social World 1/2:174–200. doi:10.1075/msw.1.2.04dor.
• Galac, Ádám 2020. Semantic change of basic perception verbs in English, German, French, Spanish, Italian, and Hungarian. Argumentum 16:125–146. doi:10.34103/ARGUMENTUM/2020/9.
• Geeraerts, Dirk 2015. Sense individuation. In Nick Riemer (szerk.) The Routledge Handbook of Semantics. London, New York: Routledge. 233–247.
• Gentner, Dedre – Brian F. Bowdle 2001. Convention, form, and figurative language processing. Metaphor and Symbol 16/3–4:223–247. doi:10.1080/10926488.2001.9678896.
• Grimm, Jacob 1848. Die fünf Sinne. Zeitschrift für deutsches Altertum und deutsche Literatur 6:1–15.
• Jackendoff, Ray S. 1983. Semantics and Cognition. Cambridge: MIT Press.
• Jędrzejowski, Łukasz – Przemysław Staniewski (szerk.) 2021. The Linguistics of Olfaction: Typological and Diachronic Approaches to Synchronic Diversity. (Typological Studies in Language 131) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/tsl.131.
• Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press. doi:10.7208/chicago/9780226177847.001.0001.
• Julich, Nina 2019. Why do we understand music as moving? The metaphorical basis of musical motion revisited. In Laura J. Speed – Carolyn O’Meara – Lila San Roque – Asifa Majid (szerk.) Perception Metaphors. (Converging Evidence in Language and Communication Research 19) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 165–184. doi:10.1075/celcr.19.09jul.
• Kövecses, Zoltán 2000. Metaphor and Emotion. Language, Culture, and Body in Human Feeling. Cambridge: Cambridge University Press.
• Kövecses, Zoltán 2019. Perception and metaphor: The case of smell. In Laura J. Speed – Carolyn O’Meara – Lila San Roque – Asifa Majid (szerk.) Perception Metaphors. (Converging Evidence in Language and Communication Research 19) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 327–346. doi:10.1075/celcr.19.16kov.
• Krejcie, Robert V. – Daryle W. Morgan 1970. Determining sample size for research activities. Educational and Psychological Measurement 30/3:607–610. doi:10.1177/001316447003000308.
• Lakoff, George – Mark Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, London: University of Chicago Press.
• Lakoff, George – Mark Johnson 1999. Philosophy in the Flesh. The Embodied Mind and its Challenge to Western Thought. New York: Basic Books.
• Lakoff, George – Mark Turner 1989. More than Cool Reason. A Field Guide to Poetic Metaphor. Chicago: The University of Chicago Press.
• MacKay, Donald G. 1986. Prototypicality among metaphors: On the relative frequency of personification and spatial metaphors in literature written for children versus adults. Metaphor and Symbolic Activity 1/2:87–107. doi:10.1207/s15327868ms0102_1.
• Majid, Asifa – Stephen C. Levinson 2011. The senses in language and culture. The Senses and Society 6/1:5–18. doi:10.2752/174589311X12893982233551.
• Majid, Asifa – Seán G. Roberts – Ludy Cilissen – Karen Emmorey – Brenda Nicodemus et al. 2018. Differential coding of perception in the world’s languages. Proceedings of the National Academy of Sciences 115/45:11369–11376. doi:10.1073/pnas.1720419115.
• Pragglejaz Group 2007. MIP: A method for identifying metaphorically used words in discourse. Metaphor and Symbol 22/1:1–39. doi:10.1080/10926480709336752.
• [ÉKSz.²] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. 2., átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Rundell, Michael – Gwyneth Fox (szerk.) 2002. Macmillan English Dictionary for Advanced Learners. Oxford: Macmillan Education. https://www.macmillandictionary.com/.
• Sájter Laura 2008. Megszemélyesítés. In Szathmári István (szerk.) Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. (A magyar nyelv kézikönyvei 15) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 383–388.
• Simon Gábor 2018. A megszemélyesítés szemantikai sémái József Attila leíró költeményeiben. Magyar Nyelvőr 142/3:328–354.
• Speed, Laura J. – Asifa Majid 2020. Grounding language in the neglected senses of touch, taste, and smell. Cognitive Neuropsychology 37/5–6:363–392. doi:10.1080/02643294.2019.1623188.
• Speed, Laura J. – Carolyn O’Meara – Lila San Roque – Asifa Majid (szerk.) 2019. Perception Metaphors. (Converging Evidence in Language and Communication Research 19) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/celcr.19.
• Steen, Gerard 2008. The paradox of metaphor: Why we need a three-dimensional model of metaphor. Metaphor and Symbol 23/4:213–241. doi:10.1080/10926480802426753.
• Steen, Gerard J. – Aletta G. Dorst – J. Berenike Herrmann – Anna Kaal – Tina Krennmayr – Trijntje Pasma 2010. A Method for Linguistic Metaphor Identification: From MIP to MIPVU. (Converging Evidence in Language and Communication Research 14) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/celcr.14.
• Stockwell, Peter 2002. Cognitive Poetics. An Introduction. London, New York: Routledge.
• Sweetser, Eve E. 1990. From Etymology to Pragmatics. Metaphorical and Cultural Aspects of Semantic Structure. (Cambridge Studies in Linguistics 54) Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9780511620904.
• Tolcsvai Nagy Gábor 2017. Jelentéstan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 207–502.
• Winter, Bodo 2019. Sensory Linguistics. Language, perception and metaphor. (Converging Evidence in Language and Communication Research 20) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/celcr.20.
• Wood, Francis A. 1899. The semasiology of words for „smell” and „see”. PMLA 14/3:299–346. doi:10.2307/456640.
• Yu, Ning 2015. Embodiment, culture, and language. In Farzad Sharifian (szerk.) The Routledge Handbook of Language and Culture. (Routledge Handbooks in Linguistics) London, New York: Routledge. 227–239.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Galac Ádám 2022. Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában. Egy kontrasztív empirikus vizsgálat eredményei. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:155–183. doi:10.14232/JENY.2022.1.7

bibtex

@article{JENY-2022-GalacA,
	author = {Galac, Ádám},
	year = {2022},
	title = {Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában},
	abstract = {A tanulmány a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományát érintő megszemélyesítő konceptualizációkat vizsgálja a magyar és az angol nyelvben. Kezdeti kérdésfeltevése az, hogy milyen szerepet játszik a megszemélyesítés mint konceptuális metafora a három észlelési modalitás érzeteinek, illetve az érzeteket kiváltó ingereknek nyelvi konceptualizációjában. Az adatok a TenTen korpuszcsalád magyar és angol alkorpuszában végzett kulcsszavas keresésekből származnak, amelynek során 9 magyar és 9 angol kulcsszó összesen közel 7000 kontextuális előfordulását annotáltam manuálisan. Az elemzésben Dorst–Mulder–Steen (2011) osztályozását követve megkülönböztetem az újszerű, a konvencionalizálódott, az alapbeállítású (default) és a metonimikus megszemélyesítéseket, de a vizsgálatot kiterjesztem a megelevenítésekre, továbbá a megszemélyesítésnek nem nevezhető, ámde közeli rokonságban álló konceptualizációkra is (aktív ágens, figuratív mozgás). Mindkét nyelvben a látás kulcsszavai eredményezték a legkevesebb megszemélyesítést; a hallás és szaglás a magyarban hasonló gyakoriságot mutat, az angolban azonban kiemelkedik a szaglás.},
	doi = {10.14232/JENY.2022.1.7},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {9},
	issue = {1},
	pages = {155-183},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2022-GalacA},
	urldate = {2022-11-28},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}