Normaszegés és iróniaértés Magyar óvodáskorú gyermekek vizsgálata

Main Article Content

Szabóné Habók Marianna

Absztrakt

A tanulmány egy kísérleti kutatás eredményeit mutatja be, amely a verbális irónia megértését vizsgálta óvodáskorú gyermekek körében. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja, milyen hatással vannak a különböző típusú normatív elvárások (erkölcsi, társadalmi, egyéni) a gyermekek iróniaértésére. A kutatás a Köder–Falkum (2021) által kidolgozott norvég kísérleti paradigma magyar nyelvi és kulturális környezethez igazított változatára épült, és elméleti keretét a relevanciaelmélet (Sperber–Wilson 1981; 1986; Wilson–Sperber 2012) adta. Az eredmények nem mutattak szignifikáns különbséget a különböző normatípusok között, ami arra utal, hogy ebben az életkori szakaszban a normák típusa önmagában még nem meghatározó tényező az iróniaértésben. Ugyanakkor a leíró adatok tendenciaszinten a társadalmi normákhoz kapcsolódó történetek esetében magasabb teljesítményt jeleznek. Az ironikus megnyilatkozások általánosságban nehezebbnek bizonyultak, mint a szó szerinti kijelentések. Az eredmények azt sugallják, hogy az iróniaértés fejlődése ebben az életkorban még nem differenciálódik egyértelműen a normatípusok szerint, viszont a szociokulturális tapasztalatok már megjelenhetnek a feldolgozás finomabb mintázataiban.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Szabóné Habók, M. 2026. Normaszegés és iróniaértés: Magyar óvodáskorú gyermekek vizsgálata. Jelentés és Nyelvhasználat. 13, 1 (júl. 2026), 33–60. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2026.1.2.
Folyóirat szám
Rovat
Cikk
Információk a szerzőről

Szabóné Habók Marianna, DE Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola

Szabóné Habók Marianna a Debreceni Egyetem Nyelvtudományok Doktori Iskolájának negyedéves PhD-hallgatója. Kutatási területe a pragmatika, különösen az iróniaértés fejlődése gyermekkorban, a szülői nyelvhasználat és a nyelvi szocializáció kapcsolata.

Hivatkozások

Bernicot, Josie – Virginie Laval – Stéphanie Chaminaud 2007. Nonliteral language forms in children: In what order are they acquired in pragmatics and metapragmatics? Journal of Pragmatics 39/12:2115–2132. https://doi.org/10.1016/j.pragma.2007.05.009.

Fodor, Eva – Christy Glass – Janette Kawachi – Livia Popescu 2002. Family policies and gender in Hungary, Poland, and Romania. Communist and Post-Communist Studies 35/4:475–490. https://doi.org/10.1016/S0967-067X(02)00030-2.

Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.

Hofstede, Geert 2001. Culture’s Consequences. Comparing Values, Behaviors, Institutions and Organizations Across Nations. Thousand Oaks: SAGE.

Komlósi Boglárka 2015. Az ironikus hozzáállás: A verbális irónia szociokognitív modellje pragmatikai perspektívából. PhD disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://doi.org/10.14232/phd.2594.

Köder, Franziska – Ingrid Lossius Falkum 2021. Irony and perspective-taking in children: The roles of norm violations and tone of voice. Frontiers in Psychology 12:624604. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.624604.

Ochs, Elinor – Bambi B. Schieffelin 1984. Language acquisition and socialization. Three developmental stories and their implications. In Richard A. Shweder – Robert Alan LeVine (szerk.) Culture Theory. Essays on Mind, Self and Emotion. Cambridge University Press. 276–320.

Ochs, Elinor – Bambi B. Schieffelin 2011. The theory of language socialization. In Alessandro Duranti – Elinor Ochs – Bambi B. Schieffelin (szerk.) The Handbook of Language Socialization. Wiley-Blackwell. 1–21. https://doi.org/10.1002/9781444342901.ch1.

Peterson, Candida C – Henry M Wellman – Virginia Slaughter 2012. The mind behind the message: Advancing theory-of-mind scales for typically developing children, and those with deafness, autism, or Asperger syndrome. Child Development 83/2:469–485. https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.2011.01728.x.

Recchia, Holly E. – Nina Howe – Hildy S. Ross – Stephanie Alexander 2010. Children’s understanding and production of verbal irony in family conversations. British Journal of Developmental Psychology 28/2:255–274. https://doi.org/10.1348/026151008X401903.

Sperber, Dan – Deirdre Wilson 1981. Irony and the use–mention distinction. In Peter Cole (szerk.) Radical Pragmatics. New York: Academic Press. 295–239.

Sperber, Dan – Deirdre Wilson 1986. Relevance. Communication and Cognition. Oxford: Blackwell.

Tomasello, Michael 2003. Constructing a Language. A Usage-Based Theory of Language Acquisition. Harvard University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctv26070v8.

Turiel, Elliot 1983. The Development of Social Knowledge. Morality and Convention. Cambridge: Cambridge University Press.

Wierzbicka, Anna 2003. Cross-cultural Pragmatics. The Semantics of Human Interaction. Berlin: Walter de Gruyter.

Wilson, Deirdre – Dan Sperber 2012. Explaining irony. In Deirdre Wilson – Dan Sperber Meaning and Relevance. Cambridge: Cambridge University Press. 123–145.

Hasonló cikkek

<< < 2 3 4 5 6 7 8 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.