Jó sűrű, jó melegen, jó kanálnyi A jó intenzitásjelölő szerepéről 16–18. századi szövegtípusokban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az intenzitásjelölők variációjának vizsgálata a történeti szemantikai és pragmatikai kutatások kiemelt területe. Ezzel együtt az egyes fokozók szerkezeti, szemantikai és pragmatikai sajátosságai is figyelmet érdemelnek. Erre példa a jó, amely már az ómagyar korszaktól kezdve kimutatható ’nagy(mértékű), nagyon’ értelemben. Az eddigi kutatások alapján viszont a 16–18. századi élőnyelvközeli forrásokban ritka, és kevés alaptaggal fordul elő. Jelen tanulmány a korszak szakács- és orvosi receptgyűjteményeinek bevonásával igyekszik árnyalni az eddigi megfigyeléseket. E forráscsoportban a fokozó jó regisztersajátosságnak bizonyult. A gyakoriságot és a kollokációs mintázatokat tekintve az alaptagok egy része előtt a jó variálódik a korszak fővariánsával (igen), jóllehet eltérő kommunikációs célok (meggyőzés vs. instrukciók) motiválhatták a variánsok közötti választást. A mennyiségjelölők egy speciális csoportja előtt viszont a jó kizárólagos fokozónak mutatkozott a korszakban.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Anthony, Laurence 2023. AntConc. V4.2.4. Tokyo: Waseda University. https://www.laurenceanthony.net/software/AntConc.
Binder Jenő 1889. A magyar hasonlítás. Magyar Nyelvőr 18/6:241–249.
Claridge, Claudia – Ewa Jonsson – Merja Kytö 2024. Intensifiers in Late Modern English. A Sociopragmatic Approach to Courtroom Discourse. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108560627.
Claridge, Claudia – Merja Kytö 2021. Degree and related phenomena in the history of English: Evidence of usage and pathways of change. Journal of English Linguistics 49/1:3–17. https://doi.org/10.1177/0075424220969778.
D. Mátai Mária 1992. A határozószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 570–661.
D. Mátai Mária 2003. Szófajtörténet. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 393–429.
D. Mátai Mária 2011. Magyar szófajtörténet. Budapest: Argumentum Kiadó.
Dixon, Robert M. W. 2004. Adjective classes in typological perspective. In Robert M. W. Dixon – Alexandra Y. Aikhenvald (szerk.) Adjective Classes: A Cross-Linguistic Typology. Oxford: Oxford University Press. 1–49. https://doi.org/10.1093/oso/9780199270934.003.0001.
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: Korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110. https://doi.org/10.15776/NyK.2017.113.3.
Ghesquière, Lobke 2021. “A good deal of intensity”: On the development of degree and quantity modifier good. Journal of English Linguistics 49/2:159–181. https://doi.org/10.1177/0075424220980046.
Gugán Katalin 2022. „Félő, az Isten is el ne hagyjon” – Pleonasztikus tagadás a középmagyarban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 95–111.
Kuna Ágnes 2024. Fejezetek a receptirodalom történetéből. A 16–17. századi magyar orvosi recepthagyomány nyelvészeti megközelítése. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Kuna Ágnes 2025. Orvosi korpuszok és történetiség. Jelentés és Nyelvhasználat 12/2:37–55. https://doi.org/10.14232/JENY.2025.2.4.
Kuna Ágnes – Kocsis Zsuzsanna – Ludányi Zsófia 2017. A Magyar orvosi nyelv 16–17. századi alkorpusza. Tervezet, átírás, annotálás. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 239–253.
Lorenz, Gunter 2002. Really worthwhile or not really significant? A corpus-based approach to the delexicalization and grammaticalization of intensifiers in Modern English. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 143–161. https://doi.org/10.1075/tsl.49.11lor.
Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8.
Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
Quirk, Randolph – Sidney Greenbaum – Geoffrey N. Leech – Jan Svartvik 1985. A Comprehensive Grammar of the English Language. London: Longman.
S. Hámori Antónia 2008. Melléknévi alaptagú szószerkezetek középmagyar kori szövegeinkben. In Haader Lea – Horváth László (szerk.) Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 88–109.
Sass Bálint 2017. Keresés korpuszban. A kibővített Magyar Történeti Szövegtár új keresőfelülete. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 267–277.
Simonyi Zsigmond 1880. Ragvesztett határozók. Magyar Nyelvőr 9/7:314–319.
Simonyi Zsigmond 1913. A jelzők mondattana. Nyelvtörténeti tanulmány. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Varga Mónika 2022. „Alkalmas ideig gyötörte”. Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16–18. századi regiszterekben. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:133–153. https://doi.org/10.14232/jeny.2022.1.6.
Varga Mónika 2024a. Felette igen nagy jó – Intenzitásjelölők variációja 16–18. századi regiszterekben. Argumentum 20:194–223. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2024/11.
Varga, Mónika 2024b. So very good! Intensifiers in historical registers: a comparison of Hungarian and English. Előadás. 1st Contrastive Pragmatics Symposium. Budapest: Hungarian Research Centre for Linguistics. 2024. július 18.
Varga Mónika 2025. Rettenetes friss, iszonyú sok, szörnyű vígság: negatív emotív intenzitásjelölők variációjáról 16–18. századi szövegtípusokban. Argumentum 21:41–66. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2025/5.
Veres Ignác 1880. A melléknév tanához Petőfiből. Magyar Nyelvőr 9/7:307–314.