borito

Metafora, metonímia és pragmatikai következtetés a grammatikalizációs jelentésváltozásban

Metaphor, metonymy and pragmatic inferences in semantic change in grammaticalization

Nagy C. Katalin

MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Jelentés és Nyelvhasználat 5:93–116 (2018)
doi:10.14232/JENY.2018.1.4

Összefoglaló

A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen fogalmakat takarnak a metafora, metonímia, illetve pragmatikai következtetés terminusok a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában, és megmutassa, hogy ezek értelmezése nemcsak az egyes elméleti megközelítésekben lehet más és más, hanem a szinkrón értelmezéstől is különbözik. Az elméleti fejtegetést az angol „be going to + főnévi igenév” mozgásigés szerkezetből kialakuló közeljövő grammatikalizációjának különböző elemzései illusztrálják. A vizsgálat, amely alapján a metaforának és metonímiának egy szinkrón és egy diakrón megközelítése bontakozik ki, azt látszik alátámasztani, hogy metonímia és metafora a grammatikalizációs jelentésváltozásban egymást kiegészítő pragmatikai folyamatokként összeegyeztethetőek. A kognitív metaforák hátterében álló, a világ tapasztalati megismeréséből adódó tudáson alapuló következtetési sémáink a grammatikalizációs jelentésváltozás irányát is megszabják.

Kulcsszavak: be going to; grammatikalizációs jelentésváltozás; implikatúra; jövő idő; metafora; metonímia; pragmatikai következtetés

Abstract

This paper aims to reveal the notions covered by the terms metaphor, metonymy and pragmatic inference in the research on semantic change in grammaticalization. It highlights that these are not only conceived of in different ways in the grammaticalization literature, but also cover notions that are different from their synchronic interpretation. Theoretical considerations are illustrated by presenting different approaches to the development of the English immediate future be going to from a motion verb construction. The study argues that approaches based on the concepts of metaphor and metonymy are complementary in describing semantic change in grammaticalization. However, the diachronic notions of metaphor and metonymy are distinguished from their synchronic concepts. The paper concludes that universal similarities of inferential mechanisms, based on our knowledge that comes from the way we experience the world, shape similar pathways of semantic change in grammaticalization.

Keywords: be going to; semantic change in grammaticalization; implicature; future tense; metaphor; metonymy; pragmatic inference

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

Katalin Nagy C. currently works for the Research Group for Theoretical Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences at the Universities of Debrecen and Szeged. She has been working in the field of historical pragmatics since her PhD in 2013, her research focuses on semantic change in grammaticalization, diachronic speech act analysis, and the methodology of historical pragmatics. Her topics of interest include the grammaticalization of the Catalan GO-past, politeness in medieval Catalan, and the role and notions of context in historical pragmatics.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Barcelona, Antonio 2003. On the plausibility of claiming a metonymic motivation for conceptual metaphor. In Antonio Barcelona (szerk.) Metaphor and Metonymy at the Crossroads. A Cognitive Perspective. Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 31–58.
  • Barcelona, Antonio 2011. Reviewing the properties and prototype structure of metonymy. In Réka Benczes – Antonio Barcelona – Francisco José Ruiz de Mendoza Ibáñez (szerk.) Defining Metonymy in Cognitive Linguistics: Towards a Consensus View. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 7–57.
  • Bencze M. Ildikó 2010. A metonímia a kognitív pragmatikaelméletek tükrében. Magyar nyelvjárások 48:111–131.
  • Bybee, Joan L. 2002. Cognitive processes in grammaticalization. In Michael Tomasello (szerk.) The New Psychology of Language. Cognitive and Functional Approaches To Language Structure. Vol. 2 New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates. 145–167.
  • Bybee, Joan L. 2007. Diachronic linguistics. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 945–987.
  • Bybee, Joan L. – Revere D. Perkins – William Pagliuca 1994. The Evolution of Grammar: Tense, Aspect, and Modality in the Languages of the World. Chicago: University of Chicago Press.
  • Dér Csilla Ilona 2005. Grammatikalizációs folyamatok a magyar nyelvben – Elméleti kérdések és esettanulmányok. Budapest: ELTE.
  • Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémia Kiadó.
  • Diewald, Gabriele 2002. A model for relevant types of contexts in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 103–120.
  • Grice, H. Paul 1989 [1975]. Logic and conversation. In H. Paul Grice (szerk.) Studies in the way of words. Cambridge: Harvard University Press. 22–40.
  • Győri Gábor 2005. Univerzális és relativisztikus tendenciák a szemantikai változásban: egy kognitív szemantikai vizsgálódás. In Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Budapest: Akadémia Kiadó. 183–206.
  • Győri Gábor 2007. Az intuíció szerepe a szemantikai újításban. In Csatár Péter – Pethő Gergely (szerk.) Szemantikai intuíciók mint nyelvészeti adatok. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 155–163.
  • Hansen, Maj-Britt Mosegaard – Richard Waltereit 2006. GCI theory and language change. Acta Linguistica Hafniensia 38/1:235–268.
  • Heine, Bernd 2002. On the role of context in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 83–102.
  • Heine, Bernd – Ulrike Claudi – Friederike Hünnemeyer 1991. From cognition to grammar: Evidence from African languages. In Elizabeth Closs Traugott – Bernd Heine (szerk.) Approaches to Grammaticalization Volume I. Theoretical and Methodological Issues. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 149–187.
  • Heine, Bernd – Tania Kuteva 2002. World Lexicon of Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Hopper, Paul J. – Elizabeth Closs Traugott 1993. Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Höfler, Stefan H. – Andrew D. M. Smith 2009. The pre-linguistic basis of grammaticalisation: A unified approach to metaphor and reanalysis. Studies in Language 33/4:886–909.
  • Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press.
  • Kearns, Kate 2002. Implicature and language change. In Jef Verschueren – Jan-Ola Östman – Jan Blommaert – Chris Bulcaen (szerk.) Handbook of Pragmatics. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 1–22. doi:10.1075/hop.6.imp1.
  • Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex Kiadó.
  • Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Ladányi Mária 1998. Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. Magyar Nyelv 94/4:407–423.
  • Ladányi Mária 2005. A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Uráli grammatizáló, 2003. szeptember 4–6. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 7–32.
  • Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things: What Categories Reveal about the Mind. Chicago, London: The University of Chicago Press.
  • Lakoff, George – Mark Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, London: University of Chicago Press.
  • Langacker, Ronald W. 2000. Grammar and Conceptualization. Berlin: Walter de Gruyter.
  • Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.
  • Nagy C. Katalin 2014. Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában. Jelentés és Nyelvhasználat 1:11–27. doi:10.14232/JENY.2014.1.3.
  • Pinto de Lima, José 1999. Neither by metaphor nor really by metonymy: The shortcomings of these concepts as explanatory of language change processes. In Mário Vilela – Fátima Silva (szerk.) Actas do 1o Encontro Internacional de Linguística Cognitiva. Porto: Faculdade de Letras do Porto. 207–221.
  • Radden, Günter 2003 [2000]. How metonymic are metaphors? In Antonio Barcelona (szerk.) Metaphor and Metonymy at the Crossroads: A Cognitive Perspective. Berlin/New York: Mouton de Gruyter. 93–108.
  • Reszegi Katalin 2011. A metonímia megítélésének kérdéséhez. In Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.) Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 75–83.
  • Smith, Andrew D. M. – Stefan H. Höfler 2015. The pivotal role of metaphor in the evolution of human language. In Javier E. Díaz-Vera (szerk.) Metaphor and Metonymy across Time and Cultures Perspectives on the Sociohistorical Linguistics of Figurative Language. Berlin, Boston: De Gruyter. 123–140.
  • Sweetser, Eve E. 1988. Grammaticalization and semantic bleaching. Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society 14:389–405. doi:10.3765/bls.v14i0.1774.
  • Talmy, Leonard 1985. Lexicalization patterns: semantic structure in lexical forms. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description. Cambridge: Cambridge University Press. 57–148.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2005. Kognitív jelentéstani vázlat az igekötős igéről. Magyar Nyelv 101/1:27–43.
  • Traugott, Elizabeth Closs 1999. The role of pragmatics in semantic change. In Jef Verschueren (szerk.) Pragmatics in 1998: Selected Papers from the 6th International Pragmatics Conference. Vol. 2 Antwerpen: International Pragmatics Association. 57–148.
  • Traugott, Elizabeth Closs – Richard B. Dasher 2004 [2002]. Regularity in semantic change. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Traugott, Elizabeth Closs – Ekkehard König 1991. The semantics-pragmatics of grammaticalization revisited. In Elizabeth Closs Traugott – Bernd Heine (szerk.) Approaches to Grammaticalization. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 189–218.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Nagy C. Katalin 2018. Metafora, metonímia és pragmatikai következtetés a grammatikalizációs jelentésváltozásban. Jelentés és Nyelvhasználat 5:93–116. doi:10.14232/JENY.2018.1.4

bibtex
@article{nagy_c._metafora_2018,
	title = {Metafora, metonímia és pragmatikai következtetés a grammatikalizációs jelentésváltozásban},
	volume = {5},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2018-nagyck},
	doi = {10.14232/JENY.2018.1.4},
	abstract = {A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen fogalmakat takarnak a metafora, metonímia, illetve pragmatikai következtetés terminusok a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában, és megmutassa, hogy ezek értelmezése nemcsak az egyes elméleti megközelítésekben lehet más és más, hanem a szinkrón értelmezéstől is különbözik. Az elméleti fejtegetést az angol „be going to + főnévi igenév” mozgásigés szerkezetből kialakuló közeljövő grammatikalizációjának különböző elemzései illusztrálják. A vizsgálat, amely alapján a metaforának és metonímiának egy szinkrón és egy diakrón megközelítése bontakozik ki, azt látszik alátámasztani, hogy metonímia és metafora a grammatikalizációs jelentésváltozásban egymást kiegészítő pragmatikai folyamatokként összeegyeztethetőek. A kognitív metaforák hátterében álló, a világ tapasztalati megismeréséből adódó tudáson alapuló következtetési sémáink a grammatikalizációs jelentésváltozás irányát is megszabják.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Nagy C., Katalin},
	month = jul,
	year = {2018},
	pages = {93--116},
}