borito

Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről

Diachronic speech act analysis: on some constructions with the verb plaure ‘please’ in medieval Catalan

Nagy C. Katalin

MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék

Jelentés és Nyelvhasználat 5:215–242 (2018)
doi:10.14232/JENY.2018.1.9

Összefoglaló

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure ’tetszik’ ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A ’(ne) tessék Istennek’ értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.

Kulcsszavak: történeti beszédaktus-kutatás, középkori katalán, közvetett direktívák, szubjektifikáció, jelentésváltozás

Abstract

The primary aim of this paper is to reveal uses of medieval Catalan constructions with subjunctive forms of the verb plaure ‘please’. Relying on a large corpus of historical texts from the 13th to 16th centuries, I argue that they are highly conventionalized forms of formulating directives requesting permission, and later, indirect directives. This finding contradicts Searle’s (1975) generalization about possible ways of performing indirect directives. In a group of occurrences the speech act was addressed to God, to win his approval. I show that this construction ((no) plàcia/plagués a Déu ‘may it (not) please God’) became a conventionalized phrase with a special role in interpersonal interactions, followed a peculiar path of semantic change and underwent subjectification. Another aim of the paper is to discuss some methodological issues of diachronic speech act analysis and to argue for the importance of qualitative methods and a highly comparative approach. Speech act verbs in themselves do not entirely reveal the illocutionary force and function of utterances. In order to analyze historical utterances, we should take into account a lot of additional information, e.g. several contextual factors, such as social roles of speakers and addressees, the content and “weight” of the request, encyclopedic information, the structure of the interaction and the place and role of the construction in it. Moreover, I argue that all forms appropriate to perform speech acts of the same illocutionary type in a given language stage should be examined together, comparing neighboring speech acts in a pragmatic space.

Keywords: diachronic speech act analysis, medieval Catalan, indirect directives, subjectification, semantic change

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

Katalin Nagy C. currently works for the Research Group for Theoretical Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences at the Universities of Debrecen and Szeged. She has been working in the field of historical pragmatics since her PhD in 2013, her research focuses on semantic change in grammaticalization, diachronic speech act analysis, and the methodology of historical pragmatics. Her topics of interest include the grammaticalization of the Catalan GO-past, politeness in medieval Catalan, and the role and notions of context in historical pragmatics.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Alturo, Núria – Marianna Chodorowska-Pilch 2009. La gramaticalització de „sisplau”. Els Marges 88:15–38.
  • Arnovick, Leslie K. 1999. Diachronic Pragmatics. Seven Case Studies in English Illocutionary Development. (Pragmatics & Beyond New Series 68) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Athanasiadou, Angeliki – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) 2006. Subjectification. Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.
  • Beardsley, Wilfred Attwood 1921. Infinitive Constructions in Old Spanish. New York: Columbia University Press.
  • Clark, Herbert H. – Thomas B. Carlson 1982. Hearers and speech acts. Language 58/2:332–373. doi:10.2307/414102.
  • Cuyckens, Hubert – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte (szerk.) 2010a. Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. (Topics in English Linguistics 66) Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.
  • Cuyckens, Hubert – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte 2010b. Introduction. In Hubert Cuyckens – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte (szerk.) Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. doi:10.1515/9783110226102.0.1.
  • Dijk, Teun A. van 1977. Pragmatic macro-structures in discourse and cognition. In Marc de Mey – Rik Pinxten – M Poriau – Fernand Vandamme (szerk.) International Workshop on the Cognitive Viewpoint: CC77. University of Ghent, 24-26. 3. 77. Communication & Cognition. 99–113.
  • Ervin-Tripp, Susan 1991 [1976]. Ott van Szibill? A direktívumok szerkezete az amerikai angolban. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés I. Budapest: Tankönyvkiadó. 77–123.
  • Ilyefalvi Emese – Székely Tünde 2010. „[…] akar mi lellyen benneteket mingyart Emberre gyanakoztok”. Boszorkányfenyegetések pragmatikai elemzése. XI. RODOSZ konferenciakötet. Kolozsvár: RODOSZ, Clear Vision. 75–92.
  • Jacobs, Andreas – Andreas H. Jucker 1995. The historical perspective in pragmatics. In Andreas H. Jucker (szerk.) Historical Pragmatics. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 3–27.
  • Jucker, Andreas H. 1994. The feasibility of historical pragmatics. Journal of Pragmatics 22/5:533–536. doi:10.1016/0378-2166(94)90083-3.
  • Jucker, Andreas H. – Irma Taavitsainen 2000. Diachronic speech act analysis. Insults from flyting to flaming. Journal of Historical Pragmatics 1/1:67–95. doi:10.1075/jhp.1.1.07juc.
  • Jucker, Andreas H. – Irma Taavitsainen (szerk.) 2008. Speech Acts in the History of English. (Pragmatics & Beyond New Series 176) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Kohnen, Thomas 2000. Explicit performatives in Old English. A corpus-based study of directives. Journal of Historical Pragmatics 1/2:301–321. doi:10.1075/jhp.1.2.07koh.
  • Kohnen, Thomas 2007. Text types and the methodology of diachronic speech act analysis. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 139–166. doi:10.1515/9783110197822.139.
  • Langacker, Ronald W. 2006. Subjectification, grammaticization, and conceptual archetypes. In Angeliki Athanasiadou – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) Subjectification. Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 17–40.
  • Montgomery, Thomas 1998. Medieval Spanish Epic. Mythic Roots and Ritual Language. Penn State Press.
  • Nagy C. Katalin 2011. A diakrón beszédaktus-kutatás egyes módszertani problémáiról. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok 10. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 155–179.
  • Nagy C. Katalin 2018. Udvarias direktívák a középkori katalánban. In Csikós Zsuzsanna (szerk.) 25 év – 25 tanulmány: Fejezetek a Hispanisztika Tanszék történetéből 1993–2018. Szeged: JATEPress. 229–242.
  • [ÉKSz.2] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. 2., átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
  • Searle, John R. 1991 [1975]. Közvetett beszédaktusok. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyényi Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Tankönyvkiadó. 53–76.
  • Searle, John R. 1991 [1969]. Az illokúciós aktusok szerkezete. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyényi Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Tankönyvkiadó. 30–52.
  • Szili Katalin 2002. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 126/1:12–30.
  • Taavitsainen, Irma – Andreas H. Jucker 2007. Speech act verbs and speech acts in the history of English. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 107–138. doi:10.1515/9783110197822.107.
  • Traugott, Elizabeth C. 1982. From propositional to textual and expressive meanings. Some semantic-pragmatic aspects of grammaticalization. In Winfred P. Lehmann – Yakov Malkiel (szerk.) Perspectives on Historical Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 24) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 245. doi:10.1075/cilt.24.09clo.
  • Traugott, Elizabeth C. 1989. On the rise of epistemic meanings in English. An example of subjectification in semantic change. Language 65/1:31–55. doi:10.2307/414841.
  • Traugott, Elizabeth C. 2003. Constructions in grammaticalization. In Brian D. Joseph – Richard D. Janda (szerk.) The Handbook of Historical Linguistics. Oxford: Blackwell. 624–647.
  • Traugott, Elizabeth C. 2010. (Inter)subjectivity and (inter)subjectification: A reassessment. In Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte – Hubert Cuyckens (szerk.) Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. Berlin, Boston: De Gruyter. 29–71.
  • Traugott, Elizabeth Closs – Richard B. Dasher 2004 [2002]. Regularity in Semantic Change. Cambridge, New York: Cambridge University Press.
  • Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. (A magyar nyelv kézikönyvei 12) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Nagy C. Katalin 2018. Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről. Jelentés és Nyelvhasználat 5:215–242. doi:10.14232/JENY.2018.1.9

bibtex
@article{nagy_c._beszedeaktuskutatas_2018,
	title = {Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről},
	volume = {5},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2018-nagyck2},
	doi = {10.14232/JENY.2018.1.9},
	abstract = {Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure ’tetszik’ ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A ’(ne) tessék Istennek’ értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.},
	language = {hun},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Nagy C., Katalin},
	month = dec,
	year = {2018},
	pages = {215--242}
}