borito

Irodalmi matézis

Mathematics in Literature

Büky László

SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék

Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:5–9 (2019)
Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.2

 

Összefoglaló

Az irodalmi művekben ritka a matematikai vagy logikai fogalmak használata. Ismeretük műveltség vagy műveletlenség jelzésére, valamilyen szimbolikusság megjelenítésére alkalmas. Mint nyelvi elemek nagy hírértékűek, erős lehet stiláris hatásuk, amelyet jelöléseik (+, ‒, x, √, ∞ stb.) írásképe erősít.

Kulcsszavak: Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Marno János

Abstract

Mathematical or logical terms and concepts are rare in literary works. Their use is normally intended to distinguish between cultured and uncultured, or to highlight a symbol. Used as parts of speech, mathematical terms have a focal-rhematic character, as well as a strong stylistic feature, usually stressed by the use of mathematical symbols (+, ‒, x, √, ∞ etc.).

Keywords: Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Marno János

Büky László nyelvész (SZTE), az MTA doktora. Főbb kutatási területei: nyelvtörténet, stilisztika, szövegnyelvészet. Legutóbbi könyve: Versek, szavak, szerkezetek Weöres Sándor lírájában. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2019.

László Büky, linguist (University of Szeged), Doctor of Science (Linguistics). Main research area: historical linguistics, stylistics, text linguistics. Recent publication: Poems, Words, Structures in the Poetry of Sándor Weöres. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2019.

Elérhetőség/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Arany János 1966a. Hatvani. In Összes költeményei. Budapest: Magyar Helikon. 299‒302.
  • Arany János 1966b. Az elveszett alkotmány. In Összes költeményei. Budapest: Magyar Helikon. 1295‒1397.
  • Arany János 1966c. Bolond Istók. In Összes költeményei. Budapest: Magyar Helikon. 1536‒1604.
  • AranySz. = Beke József 2018. Arany-szótár I‒III. Arany János költői nyelvének szókészlete. Budapest: Anyanyelvápolók szövetsége ‒ Inter.
  • BalassiSz. = Jakab László ‒ Bölcskei András 2000. Balassi-szótár. Debrecen: Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék.
  • Büky László 2015. „Tenger felhő csillag szántás” – A tekhné egy Weöres Sándor-versben. Magyar Nyelv 111:68–74.
  • Csokonai Vitéz Mihály 1978. Az özvegy Karnyóné ’s két szeleburdiak. In Öszes művei. Színművek 2. Budapest: Akadémai Kiadó. 173‒206.
  • Csokonai Vitéz Mihály 2002. Előbeszéd [A’ Tavaszhoz]. In Öszes művei. Tanulmányok. Budapest: Akadémai Kiadó. 35‒40.
  • CsokSzkt. = Jakab László – Bölcskei András 2017. Csokonai költeményeinek szótára I‒II. Csokonai-szókincstár III. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
  • ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (főszerk.) 1959‒1962. A magyar nyelv értelmező szótára I‒VII. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • ISO 5776:2016. Graphic technology ‒ Symbols for text proof correction.
  • Karinthy Frigyes 1959. Így írtok ti I–II. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
  • Lőcsei Péter 2004. Weöres-mozaikok, III. Emlékek Weöres Sándor diákkoráról. http://www.vasiszemle.hu/2004/02/locsei.htm (2018. III. 3.)
  • Marno János 1999. Nincsen líranélkül. Budapest: Palatinus Könyvek Kft.
  • Móricz Zsigmond 1962. A fáklya. In Regényei és elbeszélései 2. Budapest: Magyar Helikon. 135–372.
  • MSZ 3491—1988. Magyar Népköztársaság Országos Szabvány. Korrektúrajelek és alkalmazásuk. Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1989. június 1. 1‒14.
  • Nszt. = Ittzés Nóra (főszerk.) 2006‒. A magyar nyelv nagyszótára. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
  • Radnóti Miklós 1959. Levél a hitveshez. In Összes versei és műfordításai. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 262‒263.
  • RadnótiSz. = Beke József 2009. Radnóti-szótár. Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete. Budapest: Argumentum.
  • SzGySz. = Füredi Mihály ‒ Kelemen József (szerk.) 1989. A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára 1965‒1977. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Tandori Dezső 1976. A mennyezet és a padló. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
  • Timkó György (szerk.) 1972: Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Budapest: Nyomdaipari Egyesülés.
  • Trócsányi Zoltán 1918. X ut tök. In A Magyar Nyelv dolgozótársai: Emlék Szily Kálmánnak. Budapest: Hornyánszky Viktor Cs. Kir. Udvari Könyvnyomdája. 87–89.
  • Weöres Sándor 2013. [Ami az Orbis pictusból kimaradt]. In Elhagyott versek. Budapest: Helikon. 389‒395.
  • Weöres Sándor 2009‒2013. Egybegyűjtött költemények I‒III. Budapest: Helikon. 27‒33.
  • ZrínyiSz. = Beke József 2004. Zrínyi Miklós életművének szókészlete. Budapest: Argumentum.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Büky László 2019. Irodalmi matézis. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:5–9. doi:10.14232/JENY.2019.2.2

bibtex
@article{JENY-2019-BukyL,
		author = {Büky, László},
		year = {2019},
		title = {Irodalmi matézis},
		abstract = {Az irodalmi művekben ritka a matematikai vagy logikai fogalmak használata. Ismeretük műveltség vagy műveletlenség jelzésére, valamilyen szimbolikusság megjelenítésére alkalmas. Mint nyelvi elemek nagy hírértékűek, erős lehet stiláris hatásuk, amelyet jelöléseik (+, ‒, x, √, ∞ stb.) írásképe erősít.},
		doi = {10.14232/JENY.2019.2.2},
		language = {hu},
		journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
		issn = {2064-9940},
		volume = {6},
		number = {2},
		pages = {5--9},
		url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-BukyL},
		urldate = {2019-12-04},
		copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}

A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.