Lehetséges lehetséges világaink

Our possible possible worlds

Alberti Gábor

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0001-8907-0715

Dóla Mónika

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Kárpáti Eszter

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0003-4474-1890

Kleiber Judit

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-7571-6949

Viszket Anita

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Szeteli Anna

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-3175-7108

Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:105–145 (2021)
doi:10.14232/JENY.2021.1.6

Összefoglaló

A ℜeALIS reprezentacionalista gyökereinek felvázolását és a kurrens dinamikus-pragmatikai célrendszer (Farkas–Roelofsen 2017) feltérképezését követően azt az adósságot kívánjuk törleszteni, hogy a kérdő mondattípus pragmaszemantikai jellemzéséhez hasonló alaposságú leírást (Alberti et al. 2019a) kapjon a felkiáltó és az óhajtó, valamint a felszólító és a kijelentő mondat is. E mondattípusok pragmaszemantikai jellemzésének finom részleteivel kívánunk szolgálni, végső soron az emberi kommunikációs tevékenység mentális megalapozását jelentő elmebeli lehetségesvilág-struktúra feltérképezéséhez járulva hozzá. Azt is szemléltetjük, hogy a diskurzusjelölők hogyan vonnak be újabb világokat e mentális térbe. Végül (az addigi feladói perspektíva helyett) a címzetti perspektívából vesszük szemügyre a hallgatói perlokúciós műveletek révén tovább gyarapodó „lehetséges lehetséges világainkat”.

Kulcsszavak: diskurzus- és elmereprezentációs dinamikus pragmaszemantika, mondattípusok, diskurzusjelölők, beszédaktusok

Abstract

After sketching the representationalist roots of ℜeALIS and reviewing the current target system of dynamic pragmatics (Farkas–Roelofsen 2017), we intend to pay a debt concerning the pragmasemantic description of four sentence types. In a previous paper (Alberti et al. 2019b), we proposed a thorough description of the interrogative type; here, we offer a similarly meticulous pragmasemantic characterization of the exclamative and the optative, as well as the imperative and the declarative sentence types. Our ultimate goal with the fine analyses is to contribute to the mapping of the mind-internal possible-world conglomerate which serves as the mental basis for human communicative activity. We also demonstrate how discourse particles bring in new worlds to this mental space. Finally (instead of the previously used addresser perspective), we now take the perspective of the addressee to explore how our “possible possible worlds” grow ever richer due to the perlocutionary operations of the listener.

Keywords: dynamic pragmatics based on discourse- and mind-representation, sentence types, discourse markers, speech acts

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti, amelynek valamennyi szerzőtárs a tagja. Dóla Mónika (PhD) és Viszket Anita (PhD) egyetemi adjunktusok, Kárpáti Eszter (dr. habil.) és Kleiber Judit (dr. habil.) pedig egyetemi docensek ugyanezen a tanszéken, Szeteli Anna pedig pragmatikai témakörben OTDK-díjas és Pro Scientia-díjas biológia–német szakos hallgató. Alberti és Kleiber a logikai alapú formális pragmaszemantikai megközelítések kutatója, Kárpáti a klasszikus pragmatika és a szövegtan szakembere, Dóla konstrukciós és funkcionális megközelítésekben dolgozik, Viszket pedig a pragmatikai deficitet kutatja.

Gábor Alberti (DSc) is a professor at the University of Pécs, where he is head of the Department of Linguistics, and the Theoretical, Computer and Cognitive Linguistics Research Group called ℜeALIS. Mónika Dóla (PhD) and Anita Viszket (PhD) are assistant professors (senior lecturers), Eszter Kárpáti (dr. habil.) and Judit Kleiber (dr. habil.) are associated professors at the same department. Anna Szeteli is a German-biology major in the undergraduate programme at the same institution, and also a prize winner at the National Scientific Students' Associations Conference, in pragmatics, and a winner of the Pro Scientia Prize in 2021. Alberti and Kleiber specialize in logic based formal pragmasemantic approaches. Kárpáti's field of interest is classical pragmatics and text linguistics. Dóla's work concerns functional and constructional approaches. Finally, Viszket is responsible for research into pragmatic deficits.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Alberti, Gábor 2000. Lifelong discourse representation structures. Gothenburg Papers in Computational Linguistics 00–5:13–20.
  • Alberti, Gábor 2008. Situations and Individuals by Paul D. Elbourne, review article. Acta Linguistica Hungarica 55/3–4:427–453. doi:10.1556/aling.55.2008.3-4.14.
  • Alberti Gábor 2011. ℜeALIS. Interpretálók a világban, világok az interpretálóban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Alberti, Gábor 2012. Where are possible worlds? II. Pegs, DRSs, worldlets and reification. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 308–323.
  • Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Szeteli Anna – Viszket Anita 2019a. Kérdéses világaink. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:11–35. doi:10.14232/JENY.2019.2.3.
  • Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Eszter Kárpáti – Judit Kleiber – Anna Szeteli – Anita Viszket 2019b. Towards a cognitively viable linguistic representation. Argumentum 15:62–80.
  • Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Judit Kleiber 2014. Mood and modality in Hungarian: Discourse Representation Theory meets Cognitive Linguistics. Argumentum 10:172–191.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2012. Where are possible worlds? (Arguments for ℜeALIS). Acta Linguistica Hungarica 59/1–2:3–26. doi:10.1556/ALing.59.2012.1-2.1.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2014. ℜeALIS: Discourse representation with a radically new ontology. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2014: Language Use and Linguistic Structure. (Olomouc Modern Language Monographs 4) Olomouc: Palacký University. 513–528.
  • Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2017. Reális (ℜeALIS) kép a másik elméjéről. In Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Más elmék. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 237–268.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber – Zsuzsanna Schnell – Veronika Szabó 2016. Intensional profiles and different kinds of human minds. „Case studies” about Hungarian imperative-like sentence types. LingBaW (Linguistics Beyond and Within) 2:6–26.
  • Alberti, Gábor – Tibor Laczkó (szerk.) 2017. Syntax of Hungarian. Nouns and Noun Phrases. Vol. 2 Amsterdam: Amsterdam University Press.
  • Alberti, Gábor – László Nőthig 2015. ℜeALIS2.1: The implementation of generalized intensional truth tvaluation and expositive speech acts in on-going discourse. International Journal on Advances in Intelligent Systems 8/1–2:85–106.
  • Alberti Gábor – Szeteli Anna 2018. ℜeALIS: a mi kölcsönös és élethossziglani tudásunk. Iskolakultúra 28/5–6:3–14. doi:10.17543/ISKKULT.2018.5-6.3.
  • Austin, John Langshaw 1975 [1962]. How To Do Things With Words. Oxford: Oxford University Press.
  • Barwise, Jon – John Perry 1983. Situations and Attitudes. Cambridge: The MIT Press.
  • Beaver, David Ian 1997. Presupposition. In Johan van Benthem – Alice ter Meulen (szerk.) Handbook of Logic and Language. Amsterdam: North-Holland. 939–1008. doi:10.1016/B978-044481714-3/50022-9.
  • Broekhuis, Hans – Evelin Keizer – Marcel den Dikken 2012. Syntax of Dutch – Nouns and Noun Phrases. Amsterdam: Amsterdam University Press.
  • Ciardelli, Ivano – Jeroen Groenendijk – Floris Roelofsen 2013. Inquisitive semantics: A new notion of meaning. Language and Linguistics Compass 7/9:459–476. doi:10.1111/lnc3.12037.
  • Dowty, David R. – Robert E. Wall – Stanley Peters 1981. Introduction to Montague Semantics. (Studies in Linguistics and Philosophy 11) Dordrecht: Reidel.
  • Elbourne, Paul D. 2005. Situations and Individuals. (Current Studies in Linguistics) Cambridge: The MIT Press.
  • Farkas, Judit – Magdolna Ohnmacht 2012. Aspect and eventuality structure in a representational dynamic semantics. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 353–379.
  • Farkas, Donka F. – Floris Roelofsen 2017. Division of labor in the interpretation of declaratives and interrogatives. Journal of Semantics 34/2:237–289. doi:10.1093/jos/ffw012.
  • Field, Andy P. 2013. Discovering Statistics Using IBM SPSS Statistics. And Sex and Drugs and Rock ‘n’ roll. 4th edition. Los Angeles: Sage.
  • Fischer, Kerstin 2006. Towards an understanding of the spectrum of approaches to discourse particles: Introduction to the volume. In Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. Amsterdam: Elsevier. 1–20. doi:10.1163/9780080461588_002.
  • Gärtner, Hans-Martin – Beáta Gyuris 2012. Pragmatic markers in Hungarian: Some introductory remarks. Acta Linguistica Hungarica 59/4:387–426. doi:10.1556/ALing.59.2012.4.1.
  • Givón, Talmy 1982. Evidentiality and epistemic space. Studies in Language 6/1:23–49. doi:10.1075/sl.6.1.03giv.
  • Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
  • Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1991. Dynamic predicate logic. Linguistics and Philosophy 14/1:39–100. doi:10.1007/BF00628304.
  • Gunlogson, Christine 2008. A question of commitment. Belgian Journal of Linguistics 22:101–136. doi:10.1075/bjl.22.06gun.
  • Gyuris Beáta 2013. Megjegyzések a pragmatika tárgyáról és hasznáról. Magyar Nyelv 109/2:162–170.
  • Horn, Laurence R. 1984. Towards a new taxonomy of pragmatic inference: Q-based and R-based implicatures. In Deborah Schiffrin (szerk.) Meaning, Form, and Use in Context: Linguistic Applications. Washington: Georgetown University Press. 11–42.
  • Kálmán, László 1990. Deferred information: The semantics of commitment. In László Kálmán – László Pólos (szerk.) Papers from the Second Symposium on Logic and Language. Budapest: Akadémiai Kiadó. 125–157.
  • Kamp, Hans 1981. A theory of truth and semantic representation. In Jeroen A. G. Groenendijk – Theo M. V. Janssen – Martin B. J. Stokhof (szerk.) Formal Methods in the Study of Language. Amsterdam: Mathematisch Centrum. 277–322.
  • Kamp, Hans – Josef van Genabith – Uwe Reyle 2011. Discourse representation theory. In Dov M. Gabbay – Franz Guenthner (szerk.) Handbook of Philosophical Logic: Volume 15. 2. kiad. Berlin: Springer. 125–394.
  • Kas Bence 2005. Az óhajtó mondatok kategóriája. Nyelvtudományi Közlemények 102:136–174.
  • Kleiber, Judit 2018. Similar intentions with different underlying wishes: Intensional profiles of imperatives in Hungarian. Jezikoslovlje 19/3:365–391.
  • Kugler Nóra 2012. Az evidencialitás jelölői a magyarban, különös tekintettel az inferenciális evidenciatípusra. Budapest: ELTE.
  • Lauer, Sven 2013. Towards a Dynamic Pragmatics. PhD disszertáció. Stanford: Stanford University.
  • Leiss, Judit 2014. Modes of modality in an Un-Cartesian framework. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 47–62. doi:10.1075/slcs.165.03lei.
  • Maier, Emar 2009. Presupposing acquaintance: A unified semantics for de dicto, de re and de se belief reports. Linguistics and Philosophy 32/5:429–474. doi:10.1007/s10988-010-9065-2.
  • Maier, Emar 2016. Attitudes and mental files in Discourse Representation Theory. Review of Philosophy and Psychology 7/2:473–490. doi:10.1007/s13164-015-0296-6.
  • Nőthig László – Szeteli Anna 2018. Nagyfelbontású pragmaszemantikai igazságértékelés egy játékprogramban. In Vincze Veronika (szerk.) MSZNY 2018. XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet. 456–465.
  • Oishi, Etsuko 2014. Discursive functions of evidentials and epistemic modals. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 239–262. doi:10.1075/slcs.165.14ois.
  • Oishi, Etsuko 2016. Austin’s speech acts and Mey’s pragmemes. In Keith Allan – Alessandro Capone – Istvan Kecskes (szerk.) Pragmemes and Theories of Language Use. (Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology) Berlin: Springer. 335–350. doi:10.1007/978-3-319-43491-9_18.
  • Partee, Barbara H. – Alice Ter Meulen – Robert E. Wall 1990. Mathematical Methods in Linguistics. (Studies in Linguistics and Philosophy 30) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.
  • Pollard, Carl 2007. Hyperintensions. Előadás. 19th European Summer School in Logic, Language and Information. Trinity College, Dublin. https://tinyurl.com/jeny-pollard-2007.
  • Rákosi Csilla 2020. Foundational Quandaries in Cognitive Linguistics: Uncertainty, Inconsistency, and the Evaluation of Theories. Akadémiai doktori értekezés. MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport.
  • Roberts, Craige 1997. Anaphora in intensional contexts. In Shalom Lappin (szerk.) The Handbook of Contemporary Semantic Theory. Oxford: Blackwell. 215–246.
  • Sadock, Jerrold – Arnold Zwicky 1985. Speech act distinctions in syntax. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description. Cambridge: Cambridge University Press. 155–196.
  • Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/jeny-schirm-2011.
  • Schult, Carolyn A. 2002. Children’s understanding of the distinction between intentions and desires. Child Development 73/6:1727–1747.
  • Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Searle, John R. 1976. A classification of illocutionary acts. Language in Society 5/1:1–23.
  • Seligman, Jerry – Lawrence S. Moss 1997. Situation theory. In Johan van Benthem – Alice ter Meulen (szerk.) Handbook of Logic and Language. London: Elsevier. 239–309.
  • Stalnaker, Robert 2002. Common ground. Linguistics and Philosophy 25/5:701–721. doi:10.1023/A:1020867916902.
  • Szeteli Anna 2017. Szerint(em). A kifejezés funkcióinak vizsgálata formális interpretációs rendszerben. In Böhm Gábor – Czeferner Dóra – Fedeles Tamás (szerk.) Szemelvények 4. Válogatás a PTE BTK XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (2017) I–III. helyezést elért hallgatóinak pályaműveiből. Pécs: PPKE BTK. 88–107.
  • Szeteli Anna 2021. Az inferencialitás és a közvetlen tapasztalat – Beszélői „visszaélések” a szerintem kifejezés tükrében. OTDK dolgozat.
  • Szeteli, Anna – Mónika Dóla – Gábor Alberti 2019. Pragmasemantic analysis of the Hungarian inferential-evidential expression szerint. Studies in Polish Linguistics Special Issue 1:207–225. doi:10.4467/23005920SPL.19.013.10993.
  • Szeteli Anna – Gocsál Ákos – Alberti Gábor 2019. Szemafor hát! Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:33–63. doi:10.14232/jeny.2019.1.2.
  • Szeteli Anna – Kárpáti Eszter 2021. Parancsolsz? Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. Kézirat. PTE Nyelvtudományi Tanszék. https://tinyurl.com/jeny-szeteli-karpati-2019.
  • Tulving, Endel 2005. Episodic memory and autonoesis: Uniquely human? In Herbert S. Terrace – Janet Metcalfe (szerk.) The Missing Link in Cognition: Origins of Self-reflective Consciousness. Oxford: Oxford University Press. 3–56. doi:10.1093/acprof:oso/9780195161564.003.0001.
  • Wimmer, Heinz – Josef Perner 1983. Beliefs about beliefs: Representation and constraining function of wrong beliefs in young children’s understanding of deception. Cognition 13/1:103–128. doi:10.1016/0010-0277(83)90004-5.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Viszket Anita – Szeteli Anna 2021. Lehetséges lehetséges világaink. Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:105–145. doi:10.14232/JENY.2021.1.6

bibtex
@article{JENY-2021-AlbertiG-etal,
	author = {Alberti, Gábor and Dóla, Mónika and Kárpáti, Eszter and Kleiber, Judit and Viszket, Anita and Szeteli, Anna},
	year = {2021},
	title = {Lehetséges lehetséges világaink},
	abstract = {A ℜeALIS reprezentacionalista gyökereinek felvázolását és a kurrens dinamikus-pragmatikai célrendszer (Farkas–Roelofsen 2017) feltérképezését követően azt az adósságot kívánjuk törleszteni, hogy a kérdő mondattípus pragmaszemantikai jellemzéséhez hasonló alaposságú leírást (Alberti et al. 2019a) kapjon a felkiáltó és az óhajtó, valamint a felszólító és a kijelentő mondat is. E mondattípusok pragmaszemantikai jellemzésének finom részleteivel kívánunk szolgálni, végső soron az emberi kommunikációs tevékenység mentális megalapozását jelentő elmebeli lehetségesvilág-struktúra feltérképezéséhez járulva hozzá. Azt is szemléltetjük, hogy a diskurzusjelölők hogyan vonnak be újabb világokat e mentális térbe. Végül (az addigi feladói perspektíva helyett) a címzetti perspektívából vesszük szemügyre a hallgatói perlokúciós műveletek révén tovább gyarapodó „lehetséges lehetséges világainkat”.},
	doi = {10.14232/JENY.2021.1.6},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {8},
	issue = {1},
	pages = {105-145},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2021-AlbertiG-etal},
	urldate = {2021-15-15},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.