borito

Az ott szokatlan szerepei

Igekötő, diskurzuspartikula

Strange roles of the local adverb ott. Verbal particle, discourse particle

Kocsány Piroska

DE Germanisztika Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:47–80 (2021)
doi:10.14232/JENY.2021.1.4

Összefoglaló

Az ott határozószó redundáns használata (= ahol a mondatban szerepel a nominális helymegjelölés is, vö. Éva ott állt a kapuban versus Éva a kapuban állt) összevethető a hasonló irányhatározós szerkezetekkel (Éva belépett a szobába). Az irányhatározós szerkezetben az ige terminatív igekötővel (be-) áll. Ennek analógiájára vezeti be É. Kiss Katalin a lokatív igekötő fogalmát (ott/kint/bent stb.), amelynek használata beleilleszkedik az igeidőrendszer fokozatos átalakulásába az ómagyar kortól napjainkig: a nézőponti aspektust hordozó formákat felváltja a szituatív aspektust támogató igekötőrendszer. A dolgozat ezt a tételt próbálja továbbgondolni, különös tekintettel azokra a példákra, amelyekben egy inchoatív jelentésű időhatározó kijelöl egy időbeni vonatkozási pontot, ahonnan egy folyamatra/állapotra rátekintünk. Ez az együttállás kiváltja az ott mint igekötő in statu nascendi létét, és magyarázni tudja azokat az eseteket, amelyekben az ott a nominális helymegjelölés mellett kötelező, valamint azokat is, amelyekben a redundáns ott használatát stratégiai-pragmatikai tények indokolják. Az ott lokális jelentése az érvelésben összekapcsolódik a temporális jelentéssel, a temporális jelentés pedig elvezet a temporális perzisztencia kifejeződéséhez. Ennek sajátos megjelenésével találkozunk az ott mint diskurzuspartikula használata során.

Kulcsszavak: aspektuális, temporális és lokális jelentés, grammatikalizáció, diskurzuskiegészítéses teszt, benyomáskeltés

Abstract

The use of the “redundant” local adverb ott ’there’ (= local adverb and local noun phrase in the same sentence) is comparable to that of directional particles as regular verbal particles. The increasing use of verbal particles is a consequence of the Hungarian tense system’s development from the grammaticalization of viewpoint aspect to the grammaticalization of situation aspect according to Katalin É. Kiss’s research. This paper brings into focus cases with inchoative temporal adverbs signalizing a reference point from which we look at a process or at a state. In sentences with the “redundant” ott the adverb cannot be dropped, but it functions as a verbal particle “in statu nascendi”. Ott acquires a temporal meaning and puts also a temporal persistence. As a result of that it appears as an especial discourse particle.

Keywords: aspectual, temporal and spatial meaning, grammaticalization, discourse completion test, impression management

Kocsány Piroska a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének nyugalmazott docense. Kutatási területe a szövegnyelvészet, retorika és stilisztika.

Piroska Kocsány is an emeritus lecturer of the Department of German Philology, the University of Debrecen, Hungary. Her research focuses on text linguistics, rhetoric and stylistics.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Bende-Farkas, Ágnes 1995. Prefixation and discourse. In István Kenesei – Csaba Pléh (szerk.) Approaches to Hungarian 5. Levels and Structures. Szeged: JATE. 192–220.
  • Blakemore, Diane 2004. Discourse markers. In Laurence Horn – Gergory Ward (szerk.) Handbook of Pragmatics. Oxford: Wiley-Blackwell. 221–240.
  • Deme László 1959. A nyomatéktalan mondat egy fajtájáról. Az ott határozószó igekötőszerű használata. Magyar Nyelv 55/2:185–198.
  • Dér Csilla Ilona 2005. Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció – néhány magyar diskurzusjelölő kialakulásáról. Nyelvtudományi Közlemények 102:247–264.
  • Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Dér Csilla Ilona 2009. Mik is a diskurzusjelölők? In Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.) Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 293–303.
  • É. Kiss Katalin 2004a. Egy igekötőelmélet vázlata. Magyar Nyelv 2004/1:15–42.
  • É. Kiss Katalin 2004b. Eseményszerkezet és topic–predikátum tagolás a magyar mondat­ban. Nyelvtudományi Közlemények 101:160–172.
  • É. Kiss, Katalin 2005a. Event types and discourse linking in Hungarian. Linguistics 43/1:131–154. doi:10.1515/ling.2005.43.1.131.
  • É. Kiss, Katalin 2005b. Az ómagyar igeidőrendszer morfoszintaxisáról. Magyar Nyelv 101/4:420–435.
  • É. Kiss, Katalin 2006a. The function and the syntax of the verbal particle. In Katalin É. Kiss (szerk.) Event Structure and the Left Periphery. Studies on Hungarian. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 68) Dordrecht: Springer. 17–55.
  • É. Kiss, Katalin 2006b. From the grammaticalization of viewpoint aspect to the grammaticalization of situation aspect. In Katalin É. Kiss (szerk.) Event Structure and the Left Periphery. Studies on Hungarian. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 68) Dordrecht: Springer. 129–158.
  • É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Fauconnier, Gilles 1985. Mental Spaces. Aspects of Meaning Construction in Natural Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Fedriani, Chiara – Andrea Sansò 2017. Introduction. Pragmatic markers, discourse markers and modal particles. What do we know and where do we go from here? In Chiara Fedriani – Andrea Sansò (szerk.) Pragmatic Markers, Discourse Markers and Modal Particles. New Perspectives. (Studies in Language Companion Series 186) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 1–33. doi:10.1075/slcs.186.01fed.
  • Forgács Tamás 2005. Grammatikalizálódás az igekötők körében. In Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Uráli grammatizáló, 2003. szeptember 4–6. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 88–116.
  • Fraser, Bruce 1990. An approach to discourse markers. Journal of Pragmatics 14/3 (Selected Papers from The International Pragmatics Conference, Antwerp, 17-22 August, 1987):383–398. doi:10.1016/0378-2166(90)90096-V.
  • Fraser, Bruce 1999. What are discourse markers? Journal of Pragmatics 31/7 (Pragmatics: The Loaded Discipline?):931–952. doi:10.1016/S0378-2166(98)00101-5.
  • Fraser, Bruce 2006. On the conceptual-procedural distinction. Style 40/1–2:24–32.
  • Fraser, Bruce 2009. Topic Orientation Markers. Journal of Pragmatics 41/5 (Pragmatic Markers):892–898. doi:10.1016/j.pragma.2008.08.006.
  • Furkó Bálint Péter 2005. The pragmatic marker – discourse marker dichotomy reconsidered – the case of well and of course. Doktori értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem.
  • Gärtner, Hans-Martin – Beáta Gyuris 2012a. Pragmatic markers in Hungarian: Some introductory remarks. Szerk. Hans-Martin Gärtner – Beáta Gyuris. Acta Linguistica Hungarica 59/4 (Pragmatic Markers in Hungarian). doi:10.1556/ALing.59.2012.4.1.
  • Gärtner, Hans-Martin – Beáta Gyuris (szerk.) 2012b. Acta Linguistica Hungarica 59/4 (Pragmatic Markers in Hungarian).
  • Gyuris Beáta 2008. A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 639–682.
  • Gyuris Beáta – Kiefer Ferenc 2008. Az igék lexikai ábrázolása és az eseményszerkezet. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 229–267.
  • Kiefer Ferenc 1998. Aspektuális igeosztályok és az aspektus formális ábrázolása. In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 3. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 79–91.
  • Kiefer Ferenc 2003. A kétféle igemódosítóról. Nyelvtudományi Közlemények 100:177–186.
  • Kiefer Ferenc 2006. Aspektus és akcióminőség, különös tekintettel a magyar nyelvre. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. 2. kiadás. Budapest: Corvina.
  • Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000. Az igekötők. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3: Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 475–480.
  • Kiefer Ferenc – Németh Boglárka 2012. Amikor az igekötő nem telicizál. Nyelvtudományi Közlemények 108:267–273.
  • Kocsány Piroska 2001. Gondolatok az „ott” határozószói névmás sajátos szerepéről. In Maticsák Sándor – Zaicz Gábor – Tuomo Lahdelma (szerk.) Ünnepi Könyv Keresztes László tiszteletére. (Folia Uralica Debreceniensia 8) Debrecen, Jyväskylä. 751–758.
  • Kocsány, Piroska 2013. Das Adverb „ott” ’dort, da’: ist das nur ein Adverb, weiter nichts? Argumentum 9:388–396.
  • Komlósy András 1989. Fókuszban az igék. In Telegdi Zsigmond – Kiefer Ferenc (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVII. Tanulmányok a magyar mondattan köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 171–182.
  • Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 299–527.
  • Kugler Nóra 1998. A partikula. Magyar Nyelvőr 122/2:214–219.
  • Kugler Nóra – Laczkó Krisztina 2000. A névmások. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 152–175.
  • Ladányi Mária 1998. Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. Magyar Nyelv 94/4:407–423.
  • Maschler, Yael – Deborah Schiffrin 2015. Discourse markers. Language, meaning, and context. In Deborah Tannen – Heidi E. Hamilton – Deborah Schiffrin (szerk.) The Handbook of Discourse Analysis. 2. kiadás. Hoboken: John Wiley & Sons. 189–221. doi:10.1002/9781118584194.ch9.
  • Molnár, Anna 2008. Pragmatische Sprachphänomene und das Grammatikalisierungskonzept. Argumentum 4:280–289.
  • Molnár Cecília Sarolta 2016. Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt? Az ugye partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben. Jelentés és Nyelvhasználat 3:151–167. doi:10.14232/JENY.2016.1.7.
  • Németh Boglárka 2009. Az aspektualitás szegmensei és kompozicionalitása: egy aspektológiai keret vázlata. In Székely Tünde (szerk.) X. RODOSz konferenciakötet. Kolozsvár: RODOSz, Clear Vision Kiadó. 132–145.
  • Németh Boglárka 2012. Az aspektus a magyar nyelvben: különös tekintettel a statikusságra. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 144) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Péteri Attila 2001. Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 125/1:94–102.
  • Pustejovsky, James 1995. The Generative Lexicon. Cambridge: The MIT Press.
  • Reichenbach, Hans 1947. Elements of Symbolic Logic. New York: Macmillan Co.
  • Schiffrin, Deborah 1987. Discourse Markers. (Studies in Interactional Sociolinguistics) Cambridge: Cambridge University Press.
  • Schirm Anita 2009. Partikula és/vagy diskurzusjelölő? In Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.) Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 304–311.
  • Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://goo.gl/BXvGVU.
  • Schirm Anita 2017. A diskurzusjelölők és a szövegtípusok viszonyáról. Magyar Nyelv 113/3:330–341. doi:10.18349/MagyarNyelv.2017.3.330.
  • Schlachter, Wolfgang 1995. Egy „jelentés nélküli” szó a magyarban. Magyar Nyelv 91/1:10–25.
  • Smith, Carlota S. 1991. The Parameter of Aspect. (Studies in Linguistics and Philosophy) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.
  • Sperber, Dan – Deirdre Wilson 1995 [1986]. Relevance. Communication and Cognition. Oxford, Cambridge: Blackwell.
  • Steube, Anita 1985. Erlebte Rede aus linguistischer Sicht. Zeitschrift für Germanistik 6/4:389–406. https://www.jstor.org/stable/23975064.
  • Talmy, Leonard 1985. Lexicalization patterns: semantic structure in lexical forms. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description 3: Grammatical Categories and the Lexicon. Cambridge: Cambridge University Press. 57–148.
  • Tenny, Carol 1994. Aspectual Roles and the Syntax-Semantics Interface. (Studies in Linguistics and Philosophy) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Az igekötő + ige szerkezet szemantikája. Nyelvtudományi Közlemények 109:187–226.
  • Vendler, Zeno 1967. Verbs and times. In Zeno Vendler Linguistics in Philosophy. Ithaca: Cornell University Press. doi:10.7591/9781501743726.
  • Wacha Balázs 1976. Az igeaspektusról. Magyar Nyelv 72/1:59–69.
  • Wacha Balázs 1989. Az aspektualitás a magyarban, különös tekintettel a folyamatosságra. In Rácz Endre (szerk.) Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 219–282.
  • Wacha Balázs 2001. Időbeliség és aspektualitás a magyarban. (Nyelvtudományi Értekezések 149) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Zeevat, Henk 2003. Particles: Presupposition triggers, context markers or speech act markers. In Reinhard Blutner – Henk Zeevat (szerk.) Optimality Theory and Pragmatics. London: Palgrave Macmillan. 91–111.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Kocsány Piroska 2021. Az ott szokatlan szerepei. Igekötő, diskurzuspartikula. Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:47–80. doi:10.14232/JENY.2021.1.4

bibtex
@article{JENY-2021-KocsanyP,
	author = {Kocsány, Piroska},
	year = {2021},
	title = {Az ott szokatlan szerepei},
	abstract = {Az ott határozószó redundáns használata (= ahol a mondatban szerepel a nominális helymegjelölés is, vö. Éva ott állt a kapuban versus Éva a kapuban állt) összevethető a hasonló irányhatározós szerkezetekkel (Éva belépett a szobába). Az irányhatározós szerkezetben az ige terminatív igekötővel (be-) áll. Ennek analógiájára vezeti be É. Kiss Katalin a lokatív igekötő fogalmát (ott/kint/bent stb.), amelynek használata beleilleszkedik az igeidőrendszer fokozatos átalakulásába az ómagyar kortól napjainkig: a nézőponti aspektust hordozó formákat felváltja a szituatív aspektust támogató igekötőrendszer. A dolgozat ezt a tételt próbálja továbbgondolni, különös tekintettel azokra a példákra, amelyekben egy inchoatív jelentésű időhatározó kijelöl egy időbeni vonatkozási pontot, ahonnan egy folyamatra/állapotra rátekintünk. Ez az együttállás kiváltja az ott mint igekötő in statu nascendi létét, és magyarázni tudja azokat az eseteket, amelyekben az ott a nominális helymegjelölés mellett kötelező, valamint azokat is, amelyekben a redundáns ott használatát stratégiai-pragmatikai tények indokolják. Az ott lokális jelentése az érvelésben összekapcsolódik a temporális jelentéssel, a temporális jelentés pedig elvezet a temporális perzisztencia kifejeződéséhez. Ennek sajátos megjelenésével találkozunk az ott mint diskurzuspartikula használata során.},
	doi = {10.14232/JENY.2021.1.4},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {8},
	issue = {1},
	pages = {47-80},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2021-KocsanyP},
	urldate = {2021-08-15},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.