Történeti pragmatikai variációról a regiszter tükrében

A feltételt kifejező határozói igenevek esetei

On a historical pragmatic variation in the mirror of the registers. A case study of adverbial participle constructions expressing condition

Varga Mónika

Nyelvtudományi Kutatóközpont

Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:81–104 (2021)
doi:10.14232/JENY.2021.1.5

Összefoglaló

A feltételes, valamint a megengedő/ellentétes jelentéstartalom rendszeres funkcionális alternatíváiként terjedtek el a 16. századtól (a középmagyar korszak sajátosságaként) a határozói igeneves szerkezetek. A variáció szintaktikai és pragmatikai természetűnek bizonyult. Megvizsgálandó, hogy milyen külső tényezők hathattak az újabb variáns választására. Jelen tanulmány annak vizsgálatához járul hozzá, hogy a közös regiszterbe tartozó írásokban egységesebb lehet-e az innovatív variánsok használata a szöveghagyomány részévé válva, vagy pedig a formálisabb művekben – ezúttal a korszak gyakorlati, magyarázó jellegű szövegtípusaiban – több egyéni, stílusbeli sajátosság mutatkozik, az élőnyelvközeli forrásokhoz képest szélsőségesebb arányokkal. Az eredmények az utóbbit erősítik meg, ahogy azt is, hogy az egyes regiszterek meghatározásának finomhangolására szükség lehet, figyelembe véve a szövegtípus célkitűzését, a leírások, magyarázatok felépítésének különbségeit is.

Kulcsszavak: magyar nyelvtörténet, 16–19. század, funkcionális variáció, határozói igeneves tagmondatok, regiszterek, pragmatika

Abstract

As variables for ’if’ (and ’although’) clauses, the conditional (and concessive) function of adverbial participle constructions was spreading from the 16th century – turning into one of the characteristics of the Middle Hungarian Period. This variation had both syntactic and pragmatic nature. The external factors that may have an effect on the diffusion of the new variant still need to be explored. The present paper investigates whether a group of texts show a more stable use of the innovative variant (emerging to a traditional feature of the text type itself), or more formal registers – in this case expository texts, such as collections of culinary and medical recipes of the period – may advance more the spread of variants with larger individual differences than informal, speech-related registers. The analysis confirms the latter hypothesis, also that it is necessary to fine-tune the definition of a particular register, considering the differences in the aims and inner structures of the text types.

Keywords: historical linguistics of Hungarian, 16–19th century, functional variation, adverbial participle constructions, registers, pragmatics

Varga Mónika a Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet (szövegnyelvészet, mondattan, morfológia), valamint a történeti pragmatika. Részt vesz történeti adatbázisok építésének munkálataiban.

Mónika Varga is a Research Fellow at the Hungarian Research Centre for Linguistics. Her field of research is historical linguistics (text linguistics, syntax, morphology) of Hungarian, historical pragmatics of Hungarian and building historical corpora.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Biber, Douglas – Susan Conrad 2009. Register, Genre, and Style. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 2010. Early Modern English Dialogues. Spoken Interaction as Writing. (Studies in English Language) Cambridge: Cambridge University Press.
  • Dömötör Adrienne 2018. Hagyomány és újítás a Két könyv... és a Vizsolyi biblia nyelvében: vonatkozó névmási váltakozás. In É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 4: A Károli-biblia nyelve. Budapest–Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 37–56.
  • Dömötör Adrienne 2020a. Előtagos és előtag nélküli vonatkozó névmások versengése a középmagyar kor első félévszázadában. Magyar Nyelv 116/2:180–195.
  • Dömötör Adrienne 2020b. Innovatív (előtagos) és konzervatív (előtag nélküli) vonatkozó névmásformák versengése a 16. századi nyomtatott bibliafordításokban. In Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 4.. Budapest–Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 47–67.
  • Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.
  • Gugán, Katalin 2002. Syntactic synonymy: A case study. Acta Linguistica Hungarica 49/1:23–49. doi:10.1556/aling.49.2002.1.4.
  • Gugán Katalin 2006. A szintaktikai változások feltételezett egyirányúságáról. Nyelvtudományi Közlemények 103:61–74.
  • Gugán Katalin 2017. A magyar tagadó mondatok szórendje és a konstansráta-hipotézis. In É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 3. Budapest–Piliscsaba: PPKE – Szent István Társulat. 91–110.
  • Gugán Katalin 2018. Hagyomány és innováció középmagyar kori bibliafordítások mondattanában: a tagadás változatai. In É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 4: A Károli-biblia nyelve. Budapest–Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 57–75.
  • Gugán Katalin 2020. Regiszterfüggő változatok a középmagyarban. Kézirat.
  • Haader Lea 2001. Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban). Magyar Nyelvőr 125/3:354–370.
  • Haader Lea 2004. Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel. Magyar Nyelvőr 128/4:464–469.
  • Haader Lea 2008. A mellékmondatfajták és a szövegtípusok viszonyáról. In Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 80) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 251–259.
  • Károly Sándor 1956. Igenévrendszerünk a kódexirodalom első szakaszában. (Nyelvtudományi Értekezések 10) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kuna Ágnes 2019. Nyelv, meggyőzés, gyógyítás. A meggyőzés nyelvi mintázatai a 16–17. századi orvosi receptben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 210) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Kytö, Merja – Erik Smitterberg 2015. Diachronic registers. In Douglas Biber – Randi Reppen (szerk.) The Cambridge Handbook of English Corpus Linguistics. Cambridge: Cambridge University Press. 330–345. doi:10.1017/CBO9781139764377.019.
  • Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. doi:10.1007/s10579-017-9393-8.
  • Rácz Endre 1995. Nem mondatrészkifejtő sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 694–718.
  • Varga Mónika 2017. „Nem szólhatván, az Úristent segítségül hívta” – A fonák okság kifejezéséről középmagyar szövegekben. Magyar Nyelv 113/1:59–74. doi:10.18349/MagyarNyelv.2017.1.59.
  • Varga Mónika 2019. Feltételes jelentéstartalmú határozói igeneves szerkezetek történeti–társadalmi kontextusáról. Nyelvtudományi Közlemények 115:149–172. doi:10.15776/NyK/2019.115.5.
  • Varga Mónika 2021a. Innovációról a regiszter tükrében Pázmány Péter írásai alapján. In Baloghné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Surányi Balázs (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 5.. Budapest: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 57–86.
  • Varga Mónika 2021b. Sajátos jelentéstartalom és mellérendelés: innováció és változási tendenciák. In Dömötör Adrienne (szerk.) – Gugán Katalin – Varga Mónika (társszerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 154–175.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Varga Mónika 2021. Történeti pragmatikai variációról a regiszter tükrében. A feltételt kifejező határozói igenevek esetei. Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:81–104. doi:10.14232/JENY.2021.1.5

bibtex
@article{JENY-2021-VargaM,
	author = {Varga, Mónika},
	year = {2021},
	title = {Történeti pragmatikai variációról a regiszter tükrében},
	abstract = {A feltételes, valamint a megengedő/ellentétes jelentéstartalom rendszeres funkcionális alternatíváiként terjedtek el a 16. századtól (a középmagyar korszak sajátosságaként) a határozói igeneves szerkezetek. A variáció szintaktikai és pragmatikai természetűnek bizonyult. Megvizsgálandó, hogy milyen külső tényezők hathattak az újabb variáns választására. Jelen tanulmány annak vizsgálatához járul hozzá, hogy a közös regiszterbe tartozó írásokban egységesebb lehet-e az innovatív variánsok használata a szöveghagyomány részévé válva, vagy pedig a formálisabb művekben – ezúttal a korszak gyakorlati, magyarázó jellegű szövegtípusaiban – több egyéni, stílusbeli sajátosság mutatkozik, az élőnyelvközeli forrásokhoz képest szélsőségesebb arányokkal. Az eredmények az utóbbit erősítik meg, ahogy azt is, hogy az egyes regiszterek meghatározásának finomhangolására szükség lehet, figyelembe véve a szövegtípus célkitűzését, a leírások, magyarázatok felépítésének különbségeit is.},
	doi = {10.14232/JENY.2021.1.5},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {8},
	issue = {1},
	pages = {81-104},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2021-VargaM},
	urldate = {2021-12-15},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.