Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Nyelvtudományi Kutatóközpont
PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Nyelvtudományi Kutatóközpont
PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskola
Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:185–212 (2022)
doi:10.14232/JENY.2022.1.8
Összefoglaló
A diszjunktív tagadó mondatok logikailag potenciálisan kétértelműek: amennyiben a diszjunkció a tagadáshoz képest tág hatókört (TD) vesz fel, az „egyik vagy másik nem” értelmezés áll elő, míg a diszjunkció a tagadáshoz viszonyított szűk hatóköre (SZD), az „egyik sem” olvasatot eredményezi. A korábbi elméleti szakirodalom szerint a nyelvek egy csoportjában – melybe többek között a magyar is sorolható – az SZD olvasat nem elérhető, ugyanis ezekben a nyelvekben a diszjunkció egy Pozitív Polaritású Elem (PPE). A nyelveket diszjunkciójuk alapján két csoportba (+/–PPE nyelvek) soroló elmélet alapján kezdetben számos nyelvet kategorizáltak a +PPE nyelvtípusba, azonban az újabb szakirodalomban egyes ilyen nyelvek esetében egymásnak ellentmondó megfigyeléseket és kísérletes eredményeket találunk a diszjunkció +/–PPE státuszát illetően. Ezek az ellentmondások felvetik annak a lehetőségét, hogy egy nyelv diszjunkciójának +/–PPE státusza mellett más, eddig nem tanulmányozott tényezők is szerepet játszhatnak a diszjunktív tagadó mondatok SZD olvasatának elérhetőségében.
Mindezek fényében tanulmányunk azt célt tűzte ki, hogy empirikus módszerekkel vizsgálja (i) a magyar diszjunktív tagadó mondatok két lehetséges hatóköri olvasatának elérhetőségét, valamint (ii) a mondatprozódiának ezen értelmezések elérhetőségére gyakorolt potenciális hatását. Az elfogadhatósági kísérletünkben gyűjtött ítéletek azt mutatják, hogy a magyarban az SZD olvasat jelölt ugyan, de messze nem elérhetetlen. Prozódiai percepciós kísérletünk eredményei pedig arra utalnak, hogy a prozódia jelentősen képes befolyásolni a két lehetséges értelmezés elérhetőségét, és a számára kedvező prozódia mellett az SZD olvasatot a beszélők az esetek közel felében elfogadják. Ez a kimenetel a prozódia jelentős – és mindeddig felnőtt beszélők körében semelyik nyelvben ki nem mutatott – szerepét támasztja alá a tagadott diszjunktív mondatok értelmezésében. A tanulmány eredményei új kutatási kérdéseket vetnek fel a diszjunkció parametrikus PPE-elmélete számára.
Kulcsszavak: diszjunkció, tagadás, hatókör, Pozitív Polaritású Elem, prozódia, magyar
Abstract
Negated disjunctive sentences are potentially logically ambiguous: when disjunction takes wide scope (Disjunction Wide, DW) relative to negation, the “not one or not the other” interpretation emerges. Disjunction occurring in the direct scope of clausemate negation, however, results in the “neither” interpretation of the sentence (Disjunction Narrow, DN). Prior theoretical literature claims that in certain languages – including Hungarian – the DN interpretation seems to be missing, as in these languages disjunction is a Positive Polarity Item (PPI). On the basis of the theory of parametric cross-linguistic variation regarding disjunction (+/–PPI languages) many languages have been categorized as +PPI. However, in some of the languages originally claimed to be +PPI contradictory empirical results have emerged in recent empirical work regarding the +/–PPI status of disjunction. These contradictions raise the possibility that in addition to the +/–PPE status of a language's disjunction other, so far unstudied factors may play a role in the availability of the DN reading of negated disjunctive sentences.
In view of this our study aims to empirically investigate (i) the availability of the two possible scope readings of Hungarian negated disjunctive sentences, and (ii) the potential effect of sentence prosody on the availability of these interpretations. The judgments collected in our acceptability test show that although the DN reading is marked in Hungarian, it is far from unavailable. The results of our prosodic perception experiment indicate that prosody can have a significant effect on the availability of the two possible interpretations, and in a favorable prosodic condition, the DN reading is accepted by the speakers in almost half of the cases. This finding supports the significant role of prosody in the interpretation of negated disjunctive sentences, which has so far not yet been demonstrated in any language among adult speakers. The results of our study raise new research questions for the parametric PPI theory of disjunction.
Keywords: disjunction, negation, scope, Positive Polarity Item, prosody, Hungarian
Surányi Balázs a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára. Érdeklődési területei a szintaxis és annak érintkezési felületei az információszerkezettel, a szemantikával és a prozódiával.
Balázs Surányi is research professor at the Hungarian Research Centre for Linguistics and full professor at Pázmány Péter Catholic University. His areas of interest are syntax and its interfaces with Information Structure, semantics and prosody.
Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Gulás Máté a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Érdeklődési területei, melyek doktori disszertációs témájának gerincét is adják, a diszjunkció, a polaritáselemek, a prozódia, valamint a nyelvelsajátítás.
Máté Gulás is junior research fellow at the Hungarian Research Centre for Linguistics and PhD student at the Doctoral School of Linguistics at Pázmány Péter Catholic University. His areas of interest, which are also at the centre of his dissertation topic, are disjunction, polarity items, prosody and language acquisition.
Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Surányi Balázs – Gulás Máté 2022. A diszjunkció mint Pozitív Polaritású Elem. A prozódia hatása a magyar diszjunktív tagadó mondatok értelmezésére. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:185–212. doi:10.14232/JENY.2022.1.8
orcid.org/0000-0003-2818-9872
letöltés/download
@article{JENY-2022-SuranyiB-GulasM,
author = {Surányi, Balázs and Gulás, Máté},
year = {2022},
title = {A diszjunkció mint Pozitív Polaritású Elem},
abstract = {A diszjunktív tagadó mondatok logikailag potenciálisan kétértelműek: amennyiben a diszjunkció a tagadáshoz képest tág hatókört (TD) vesz fel, az „egyik vagy másik nem” értelmezés áll elő, míg a diszjunkció a tagadáshoz viszonyított szűk hatóköre (SZD), az „egyik sem” olvasatot eredményezi. A korábbi elméleti szakirodalom szerint a nyelvek egy csoportjában – melybe többek között a magyar is sorolható – az SZD olvasat nem elérhető, ugyanis ezekben a nyelvekben a diszjunkció egy Pozitív Polaritású Elem (PPE). A nyelveket diszjunkciójuk alapján két csoportba (+/–PPE nyelvek) soroló elmélet alapján kezdetben számos nyelvet kategorizáltak a +PPE nyelvtípusba, azonban az újabb szakirodalomban egyes ilyen nyelvek esetében egymásnak ellentmondó megfigyeléseket és kísérletes eredményeket találunk a diszjunkció +/–PPE státuszát illetően. Ezek az ellentmondások felvetik annak a lehetőségét, hogy egy nyelv diszjunkciójának +/–PPE státusza mellett más, eddig nem tanulmányozott tényezők is szerepet játszhatnak a diszjunktív tagadó mondatok SZD olvasatának elérhetőségében.Mindezek fényében tanulmányunk azt célt tűzte ki, hogy empirikus módszerekkel vizsgálja (i) a magyar diszjunktív tagadó mondatok két lehetséges hatóköri olvasatának elérhetőségét, valamint (ii) a mondatprozódiának ezen értelmezések elérhetőségére gyakorolt potenciális hatását. Az elfogadhatósági kísérletünkben gyűjtött ítéletek azt mutatják, hogy a magyarban az SZD olvasat jelölt ugyan, de messze nem elérhetetlen. Prozódiai percepciós kísérletünk eredményei pedig arra utalnak, hogy a prozódia jelentősen képes befolyásolni a két lehetséges értelmezés elérhetőségét, és a számára kedvező prozódia mellett az SZD olvasatot a beszélők az esetek közel felében elfogadják. Ez a kimenetel a prozódia jelentős – és mindeddig felnőtt beszélők körében semelyik nyelvben ki nem mutatott – szerepét támasztja alá a tagadott diszjunktív mondatok értelmezésében. A tanulmány eredményei új kutatási kérdéseket vetnek fel a diszjunkció parametrikus PPE-elmélete számára.},
doi = {10.14232/JENY.2022.1.8},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
issn = {2064-9940},
volume = {9},
issue = {1},
pages = {185-212},
url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2022-SuranyiB-GulasM},
urldate = {2022-12-23},
copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
|
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |
 |