borito

Kést nem vett magához?

A nem tagadószót tartalmazó eldöntendő kérdő mondatok szerepe a magyar büntetőperes bírósági tanúkihallgatásokban

Didn’t he take a knife? The role of negative polar questions in court hearings within Hungarian criminal proceedings

Varga Marianna

Nyelvtudományi Kutatóközpont

ORCID iD iconorcid.org/0000-0003-3631-8881

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:1–13 (2022)
doi:10.14232/JENY.2022.1.1

Összefoglaló

A tanulmányban a Kést nem vett magához? típusú negatív eldöntendő kérdő mondatok bírósági kihallgatásokban betöltött funkcióját vizsgálom. Bemutatom azt, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen szerepet tulajdonítanak ennek a kérdéstípusnak a bírósági tárgyalásokban, majd a szemantikai és pragmatikai jellemzők áttekintésével rámutatok az eldöntendő kérdő mondatok negatív és pozitív változatai közötti hasonlóságokra és különbségekre. Az elméleti megfontolásokat követően magyar büntetőperes tanúkihallgatási részletek elemzésével érvelek amellett, hogy eltérően a pozitív formától, a negatív változat fő funkciója nem a megerősítés kérése, hanem a kihallgatásokban megjelenő ellentmondás feloldása.

Kulcsszavak: bírósági kihallgatás, eldöntendő kérdés, tagadószó, külső tagadás, belső tagadás, ellentmondás feloldása

Abstract

In this study, I examine the function of negative polar questions such as Didn’t he take a knife? in court interrogations. I present the role attributed to this question type in court hearings in the international literature and I also point out the similarities and differences between the negative and positive forms of polar questions by reviewing the semantic and pragmatic features. Following the theoretical considerations, I argue that the main function of the negative form – unlike the positive one – is not to ask for confirmation, but to resolve the contradiction in court interrogations. I propose my argument through the analysis of excerpts of 5 Hungarian criminal trials.

Keywords: court hearing, polar question, negative particle, outside negation, inside negation, resolution of contradiction

Varga Marianna a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Legfőbb kutatási területe a pragmatika, érdeklődésének fókuszában a jog és nyelv kapcsolata, a bírósági kommunikáció, a kihallgatási stratégiák, a kérdések pragmatikája és szemantikája, az implicit és explicit jelentésképzés, valamint a szóbeli befolyásolás jelensége áll.

Marianna Varga is a researcher at the Hungarian Research Centre for Linguistics. She mainly works on topics in pragmatics, her research interest focuses on the relationship between law and language, judicial communication, interrogation strategies, the pragmatics and semantics of questions, implicit and explicit meaning generation and the phenomenon of verbal influence.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Andrade, Sophia Maye T. – Rachelle B. Lintao 2018. Imposing control through yes/no questions in a Philippine drug trial. International Journal for the Rule of Law, Courtroom Procedures, Judicial Linguistics & Legal English 2/1:190–230.
  • Bednarek, Grażyna Anna 2014. Polish vs. American Courtroom Discourse. Inquisitorial and Adversarial Procedures of Witness Examination in Criminal Trials. New York: Palgrave Macmillan.
  • Büring, Daniel – Christine Gunlogson 2000. Aren’t Positive and Negative Polar Questions the Same? Kézirat. UCLA, UCSC. https://semanticsarchive.net/Archive/mYwOGNhO/polar_questions.pdf (2019. 10. 9.).
  • Fantoly Zsanett – Budaházi Árpád 2019. Büntető eljárásjogi ismeretek I. Statikus rész. Budapest: Dialóg Campus.
  • Farkas Ákos – Róth Erika 2004. A büntetőeljárás. Budapest: CompLex Kiadó.
  • Fedor Anett 2014. Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Magyar Jog 2014/7–8:444–454.
  • Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1997. Questions. In Johan van Benthem – Alice ter Meulen (szerk.) Handbook of Logic and Language. London: Elsevier. 1055–1124.
  • Gyuris Beáta 2016. A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez. Jelentés és Nyelvhasználat 3:169–190. doi:10.14232/JENY.2016.1.8.
  • Gyuris, Beáta 2017. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi:10.1163/18773109-00000003.
  • Gyuris Beáta 2019. Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:73–84. doi:10.14232/JENY.2019.2.6.
  • Gyuris Beáta – Molnár Cecília Sarolta – Mády Katalin 2018. A magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel. In Bánréti Zoltán (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. Kísérletes nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 53–75.
  • Haijuan, Hu 2019. Courtroom questioning adapted to legal procedures. English Language Teaching 12/1:7–17. doi:10.5539/elt.v12n1p7.
  • Hale, Sandra 2004. The Discourse of Court Interpreting. (Benjamins Translation Library 52) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Hamblin, Charles L. 1973. Questions in Montague English. Foundations of Language 10/1:41–53.
  • Jakobson, Roman 2002 [1931]. Principes de phonologie historique. In Roman Jakobson Selected Writings I. Phonological Studies. Hague: De Gruyter Mouton. 202–220. doi:10.1515/9783110892499.202.
  • Jefferson, Gail 1984. On the organization of laughter in talk about troubles. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 346–369.
  • Kenesei, István – Robert Michael Vago – Anna Fenyvesi 1998. Hungarian. London: Routledge.
  • Kengyel Miklós (szerk.) 2005. A polgári perbeli bizonyítás gyakorlati kézikönyve. Budapest: CompLex Kiadó.
  • Ladd, D. Robert 1981. A first look at the semantics and pragmatics of negative questions and tag questions. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers from the 17th Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 164–171.
  • Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.
  • Mortensen, Sune Sønderberg 2020. A question of control? Forms and functions of courtroom questioning in two different adversarial trial systems. Scandinavian Studies in Language 11/1:239–278. doi:10.7146/sss.v11i1.121370.
  • Silk, Alex 2020. Expectation biases and context management with negative polar questions. Journal of Philosophical Logic 49/1:51–92. doi:10.1007/s10992-019-09512-0.
  • Sudo, Yasutada 2013. Biased polar questions in English and Japanese. In Daniel Gutzmann – Hans-Martin Gärtner (szerk.) Beyond Expressives: Explorations in Use-Conditional Meaning. Leiden: Brill. 277–297.
  • Trubetzkoy, Nikolai S. 1931. Die phonologischen Systeme. Réunion Phonologique Internationale tenue à Prague: 18-21/XII 1930. (Travaux du Cercle linguistique de Prague 4) Praha: Jednota Československých Matematiků a Fysiků. 96–116.
  • Varga Marianna 2020. Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése. Doktori értekezés. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola.
  • Woodbury, Hanni 1984. The strategic use of questions in court. Semiotica 48/3–4:197–228. doi:10.1515/semi.1984.48.3-4.197.
  • Zhang, Yan-qiu – Feng-yuan Tian 2015. Study on markedness in linguistics. Sino-US English Teaching 12/9:667–671. doi:10.17265/1539-8072/2015.09.004.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Varga Marianna 2022. Kést nem vett magához? A nem tagadószót tartalmazó eldöntendő kérdő mondatok szerepe a magyar büntetőperes bírósági tanúkihallgatásokban. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:1–13. doi:10.14232/JENY.2022.1.1

bibtex
@article{JENY-2022-VargaM,
	author = {Varga, Marianna},
	year = {2022},
	title = {Kést nem vett magához?},
	abstract = {A tanulmányban a Kést nem vett magához? típusú negatív eldöntendő kérdő mondatok bírósági kihallgatásokban betöltött funkcióját vizsgálom. Bemutatom azt, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen szerepet tulajdonítanak ennek a kérdéstípusnak a bírósági tárgyalásokban, majd a szemantikai és pragmatikai jellemzők áttekintésével rámutatok az eldöntendő kérdő mondatok negatív és pozitív változatai közötti hasonlóságokra és különbségekre. Az elméleti megfontolásokat követően magyar büntetőperes tanúkihallgatási részletek elemzésével érvelek amellett, hogy eltérően a pozitív formától, a negatív változat fő funkciója nem a megerősítés kérése, hanem a kihallgatásokban megjelenő ellentmondás feloldása.},
	doi = {10.14232/JENY.2022.1.1},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {9},
	issue = {1},
	pages = {1-13},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2022-VargaM},
	urldate = {2022-04-22},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.