borito

„Alkalmas ideig gyötörte”

Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16–18. századi regiszterekben

„Tortured for a suitable time”. On changes of functions of pragmatic markers in 16–18th century registers

Varga Mónika

Nyelvtudományi Kutatóközpont

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:133–153 (2022)
doi:10.14232/JENY.2022.1.6

Összefoglaló

A beszélői bizonytalanságot és nyomatékosítást jelölő elemek, más néven pragmatikai markerek története az ómagyar korszak utáni időszakokra nézve feltárás alatt van. Az egyes elemek funkcióinak alakulása, átjárhatósága is kutatásokat igényel. Jelen tanulmány célja néhány pragmatikai marker kontextusfüggő átértékelődésének bemutatása 16–18. századi adatok alapján. A tárgyalt elemek olyan funkciókban (is) használatosak a vizsgált korszakban, amelyek eltérnek a napjainkban jellemzőktől (részben az első ismert jelentéseiktől is különbözve). A változások érintik az evidencialitás (szinte ~ szintén: hedge → intenzifikáló; azt tud booster, de az így jelölt esemény nem valósul meg), valamint a polaritás (alkalmas) kérdéskörét. Az elemzés a Történeti magánéleti korpusz mellett a korszak további forrásait is tekintetbe veszi, felvetve, hogy a tárgyalt markerek mutatnak-e valamiféle regiszter szerinti különbségeket a tárgyalt újabb funkciók kapcsán.

Kulcsszavak: pragmatikai markerek, nyelvi változás, evidencialitás, polaritás, kontextus, középmagyar korszak, regiszterek

Abstract

The history of pragmatic markers (a set of elements indicating uncertainty or emphasis) after the Old Hungarian period is under investigation. The change of functions of some distinct markers also needs to be studied. The aim of the present paper is to show that the meanings of some pragmatic markers altered between the 16th and 18th century in a context-dependent way. The explored elements are used in the studied period with functions that are different from their recent senses (and some of them are different from their primary meanings as well). The new uses are related to evidentiality (szinte ~ szintén from hedge ‘almost’ to intensifier ‘just, pretty’; azt tud ‘(s)he knows that’ as a booster in context, where the referred event does not take place) and polarity (alkalmas ‘suitable, capable’ in negative contexts). The analysis builds on the Old and Middle Hungarian Corpus of Informal Language Use and other sources of the era as well, assuming that the new functions of the markers occur differently according to registers.

Keywords: pragmatic markers, linguistic change, evidentiality, polarity, context, Middle Hungarian period, registers

Varga Mónika a Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet (szövegnyelvészet, mondattan, morfológia), valamint a történeti pragmatika. Részt vesz történeti adatbázisok építésének munkálataiban.

Mónika Varga is a Research Fellow at the Hungarian Research Centre for Linguistics. Her field of research is historical linguistics (text linguistics, syntax, morphology) of Hungarian, historical pragmatics of Hungarian and building historical corpora.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 1999. Modifying pragmatic force. Hedges in early modern English dialogues. In Andreas H. Jucker – Gerd Fritz – Franz Lebsanft (szerk.) Historical Dialogue Analysis. (Pragmatics & Beyond New Series 66) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 293–312. doi:10.1075/pbns.66.12cul.
  • Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 2010. Pragmatic markers. In Jonathan Culpeper – Merja Kytö Early Modern English Dialogues. Spoken Interaction as Writing. (Studies in English Language) Cambridge: Cambridge University Press. 361–397.
  • D. Mátai Mária 1991. A határozószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 401–432.
  • D. Mátai Mária 1992. A határozószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 570–661.
  • Dér Csilla Ilona 2013. Iszonyatosan/rettenetesen/őrületesen jó! A fokozószók grammatikalizációjáról. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 154) Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 71–76.
  • Dér Csilla Ilona 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó.
  • Dömötör Adrienne 2015a. Szókapcsolat vagy összetett szó? Az ugyan és mutató névmások együttállása. In Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna (szerk.) A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 31–40.
  • Dömötör Adrienne 2015b. Ugyan az és ugyanaz – az azonosító ugyan története. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 27–43.
  • Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.
  • É. Kiss Katalin – Gugán Katalin 2021. A hogy kötőszó kialakulása. Nyelvtudományi Közlemények 117:199–226. doi:10.15776/NYK.2021.117.7.
  • Foolen, Ad 2011. Pragmatic markers in a sociopragmatic perspective. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbooks of Pragmatics 5) De Gruyter Mouton. 217–242. doi:10.1515/9783110214420.217.
  • Fraser, Bruce 2010. Pragmatic competence: The case of hedging. In Gunther Kaltenböck – Wiltrud Mihatsch – Stefan Schneider (szerk.) New Approaches to Hedging. (Studies in Pragmatics 9) Brill. 15–34. doi:10.1163/9789004253247_003.
  • Ghesquière, Lobke 2021. “A good deal of intensity”: On the development of degree and quantity modifier good. Journal of English Linguistics 49/2:159–181. doi:10.1177/0075424220980046.
  • Gray, Bethany – Douglas Biber 2014. Stance markers. In Karin Aijmer – Christoph Rühlemann (szerk.) Corpus Pragmatics. A Handbook. Cambridge: Cambridge University Press. 219–248. doi:10.1017/CBO9781139057493.012.
  • Grund, Peter J. 2012. The nature of knowledge: Evidence and evidentiality in the witness depositions from the Salem witch trials. American Speech 87/1:7–38. doi:10.1215/00031283-1599941.
  • Gugán Katalin 2020. Regiszterfüggő változatok a középmagyarban. Kézirat.
  • Gugán Katalin 2021. A Jespersen-ciklus előszobájában: a mondattagadás változatai a középmagyarban. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–153.
  • Gugán Katalin 2022. „Félő, az Isten is el ne hagyjon” – Pleonasztikus tagadás a középmagyarban. Kézirat. Várható megjelenés: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI.
  • Halm Tamás 2020. Szinte és majdnem: diakrón formális szemantikai elemzés. In Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 4. Budapest–Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 137–152.
  • Heine, Bernd – Tania Kuteva 2002. World Lexicon of Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Juhász Dezső 1991. A módosítószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 501–513.
  • Juhász Dezső 1992. A módosítószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 815–838.
  • Kugler Nóra 2015. Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 179) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Kugler Nóra 2018. A prototipikus (poláris) antonimák. Kognitív nyelvészeti javaslat elmélet és empíria összehangolására. Jelentés és Nyelvhasználat 5:159–180. doi:10.14232/JENY.2018.1.6.
  • Kuteva, Tania – Bernd Heine – Bo Hong – Haiping Long – Heiko Narrog – Seongha Rhee 2019. World Lexicon of Grammaticalization. 2. kiad. Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/9781316479704.
  • Mihatsch, Wiltrud 2010. The diachrony of rounders and adaptors: Approximation and unidirectional change. In Gunther Kaltenböck – Wiltrud Mihatsch – Stefan Schneider (szerk.) New Approaches to Hedging. (Studies in Pragmatics 9) Brill. 93–122. doi:10.1163/9789004253247_007.
  • Nevalainen, Terttu – Matti Rissanen 2002. Fairly pretty or pretty fair? On the development and grammaticalization of English downtoners. Language Sciences 24/3:359–380. doi:10.1016/S0388-0001(01)00038-9.
  • Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. doi:10.1007/s10579-017-9393-8.
  • Overstreet, Maryann 2011. Vagueness and hedging. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbook of Pragmatics 5) Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 293–317. doi:10.1515/9783110214420.293.
  • Sass Bálint 2017. Keresés korpuszban. A kibővített Magyar Történeti Szövegtár új keresőfelülete. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék. 267–277.
  • Simon Eszter – Kalivoda Ágnes 2020. A Párhuzamos Bibliakorpusz és Bibliaolvasó fejlesztése. In Dékány Éva – Halm Tamás – Surányi Balázs (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXII. Újabb eredmények a grammatikaelmélet, nyelvtörténet és uralisztika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 429–438.
  • Traugott, Elizabeth Closs 2020. Expressions of stance-to-text: discourse management markers as stance markers. Language Sciences 82 (Investigating Stance in English: Synchrony and Diachrony):101329. doi:10.1016/j.langsci.2020.101329.
  • Varga Mónika 2019. Az evidencialitás kifejezéseiről boszorkányperekben: következtetés, értékelés és újraértékelés. Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:99–127. doi:10.14232/JENY.2019.1.4.
  • Varga Mónika 2021. Sajátos jelentéstartalom és mellérendelés: innováció és változási tendenciák. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 154–175.
  • Varga Mónika 2022. Pragmatikai markerekről 18. századi regiszterekben: összehasonlító elemzés. Kézirat. Várható megjelenés: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Varga Mónika 2022. „Alkalmas ideig gyötörte”. Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16–18. századi regiszterekben. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:133–153. doi:10.14232/JENY.2022.1.6

bibtex
@article{JENY-2022-VargaMonika,
	author = {Varga, Mónika},
	year = {2022},
	title = {„Alkalmas ideig gyötörte”},
	abstract = {A beszélői bizonytalanságot és nyomatékosítást jelölő elemek, más néven pragmatikai markerek története az ómagyar korszak utáni időszakokra nézve feltárás alatt van. Az egyes elemek funkcióinak alakulása, átjárhatósága is kutatásokat igényel. Jelen tanulmány célja néhány pragmatikai marker kontextusfüggő átértékelődésének bemutatása 16–18. századi adatok alapján. A tárgyalt elemek olyan funkciókban (is) használatosak a vizsgált korszakban, amelyek eltérnek a napjainkban jellemzőktől (részben az első ismert jelentéseiktől is különbözve). A változások érintik az evidencialitás (szinte ~ szintén: hedge → intenzifikáló; azt tud booster, de az így jelölt esemény nem valósul meg), valamint a polaritás (alkalmas) kérdéskörét. Az elemzés a Történeti magánéleti korpusz mellett a korszak további forrásait is tekintetbe veszi, felvetve, hogy a tárgyalt markerek mutatnak-e valamiféle regiszter szerinti különbségeket a tárgyalt újabb funkciók kapcsán.},
	doi = {10.14232/JENY.2022.1.6},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {9},
	issue = {1},
	pages = {133-153},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2022-VargaMonika},
	urldate = {2022-11-07},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.