Az -e kérdő partikula használatáról múlt idejű feltételes módú igealakot tartalmazó beágyazott mellékmondatokban

On the use of the question particle -e in embedded clauses containing a past tense conditional verb form

Virovec Viktória

DE Nyelvtudományok Doktori Iskola
DE Angol-Amerikai Intézet

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-0844-2896

Sándor Lilla Kamilla

DE Angol-Amerikai Intézet

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-5464-072X

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:89–132 (2022)
doi:10.14232/JENY.2022.1.5

Összefoglaló

A tanulmányunkban a V volna-e és a V-e volna szerkezetek elfogadhatóságát tárgyaljuk. Az erre vonatkozó kérdőíves felmérésünkben a mátrixpredikátumnak és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondatának együttes hatását vizsgáltuk a két szerkezet elfogadhatóságára nézve. A változók a felmérésünkben az -e elhelyezkedése mellett a mátrixpredikátum jellege (bizonytalanságot/információhiányt fejez ki, a mellékmondatban a beszélő egy vita tárgyát/kérdést idéz), valamint a beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra (az esemény megtörtént vagy nem történt meg) voltak. Azt feltételeztük, hogy a vizsgált szerkezetek elfogadhatóságát leginkább a mátrixpredikátum jellegének és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata által kiváltott implikatúrának az együttes hatása befolyásolja. Az eredmények alapján elmondható, hogy a bizonytalanságot/információhiányt kifejező mátrixpredikátum esetén a V-e volna szignifikánsan elfogadhatóbb, ha a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata azt implikálja, hogy az esemény nem történt meg. A beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra nem változtat azonban a mondatok megítélésén, ha a beszélő a mellékmondatban egy kérdést vagy egy vita tárgyát idézi. Mindez azt erősíti, hogy az -e pozíciójában tapasztalt variáció nemcsak stílus vagy regiszter kérdése, hanem grammatikai változók is befolyásolják.

Kulcsszavak: -e kérdő partikula, feltételes mondatok, V volna-e

Abstract

In our study, we discuss the acceptability of the structures V volna-e and the V-e volna. The paper presents the results of a questionnaire study in which we examine the combined effect of the matrix predicate and the conditional clause of the embedded sentence on the acceptability of the two structures. The variables were the position of the -e question particle (on the verb or on volna), the type of the matrix predicate (expresses uncertainty/lack of information or the speaker cites the subject of an argument/a question) and the implicature of the subordinate clause of the embedded conditional sentence (the event happened or did not happen). We hypothesized that the acceptability of the examined structures is mostly influenced by the combined effect of the type of the matrix predicate and the implicature of the conditional clause of the embedded sentence. Based on the results, it can be said that in the case of a matrix predicate expressing uncertainty/lack of information, V-e volna is significantly more acceptable if the conditional clause of the embedded sentence implies that the event did not happen. However, the implicature of the subordinate clause of the embedded conditional sentence does not change the acceptability of the sentences if the speaker cites a question or the subject of an argument in the subordinate clause. We argue that the results of the study support our claim that the variation in the position of -e is not only a matter of style or register but also influenced by grammatical variables.

Keywords: question particle -e, conditional sentences, V volna-e

Virovec Viktória a Debreceni Egyetem Nyelvtudományok Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatásait a formális szemantika és a pragmatika területein végzi. Fő érdeklődési területe a jövő időre utalás és a modálisok, illetve ezek interakciói.

Viktória Virovec is a student at the Doctoral School of Linguistics of the University of Debrecen. She works in the fields of formal semantics and pragmatics. Her main areas of interest are future-referring morphemes and modals, and their interactions

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Sándor Lilla Kamilla a Debreceni Egyetem angol nyelv és kultúra tanára, etikatanár szakos hallgatója. A kutatásait a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének Angol Nyelvészeti Tanszékén végzi.

Lilla Kamilla Sándor is a teacher trainee in English language and culture at the University of Debrecen. She conducts her research at the Department of English Linguistics of the Institute of English and American Studies of the University of Debrecen.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. (Osiris Könyvtár) Budapest: Osiris.
  • É. Kiss Katalin 2014. Kérdő mondatok változásai. In É. Kiss Katalin (szerk.) Magyar generatív történeti mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 47–52.
  • Fábricz Károly 1981. Az -e partikula. Magyar Nyelvőr 105/4:447–451.
  • Gallasy Magdolna 2003. Mondattörténet. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 251–267.
  • Grétsy László – Kemény Gábor (szerk.) 2005. Nyelvművelő kéziszótár. 2., javított és bővített kiadás. (A magyar nyelv kézikönyvei 9) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Gyuris Beáta 2016. A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez. Jelentés és Nyelvhasználat 3:169–190. doi:10.14232/JENY.2016.1.8.
  • Gyuris, Beáta 2017. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi:10.1163/18773109-00000003.
  • Kálmán László 2015. Jól hangzott is volna, ha nem így mondtam volna. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/jol-hangzott-is-volna-br-ha-nem-igy-mondtam-volna [2022. augusztus 23.].
  • Kassai Ilona 1994a. Az -e kérdőszó vándorlásai. In Kemény Gábor – Kardos Tamás (szerk.) A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. (Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes 16) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. 125–130.
  • Kassai Ilona 1994b. Nyelvi norma és nyelvhasználat viszonyáról az -e kérdőszó mondatbeli helye(i) kapcsán. Magyar Nyelv 90/1:42–48.
  • Kenesei István 1992. Az alárendelt kérdések szerkezeti tulajdonságai. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 691–694.
  • Ladd, D. Robert 1981. A first look at the semantics and pragmatics of negative questions and tag questions. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers from the 17th Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 164–171.
  • Nádasdy Ádám 2001. A név előtti névelő. Magyar Narancs 2001/11/08:52. http://seas3.elte.hu/olddelg/publications/modern_talking/19.html.
  • Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
  • Sándor Lilla Kamilla 2021. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye a magyarban. OTDK dolgozat.
  • Schirm Anita 2006. Az -e kérdő partikula nyomában. In Gárgyán Gabriella – Sinkovics Balázs (szerk.) LingDok 5. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola. 131–153.
  • Schirm Anita 2014. A többszörös „-e” kérdőszó. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/a-tobbszoros-e-kerdoszo [2022. augusztus 23.].
  • Simonyi Zsigmond 1882. A magyar kötőszók, egyuttal az összetett mondat elmélete. Második kötet. Az alárendelő kötőszók első fele. A hogy és -e kötőszók. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Virovec Viktória – Sándor Lilla Kamilla 2022. Az -e kérdő partikula használatáról múlt idejű feltételes módú igealakot tartalmazó beágyazott mellékmondatokban. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1:89–132. doi:10.14232/JENY.2022.1.5

bibtex
@article{JENY-2022-VirovecV-SandorLK,
	author = {Virovec, Viktória and Sándor, Lilla Kamilla},
	year = {2022},
	title = {Az -e kérdő partikula használatáról múlt idejű feltételes módú igealakot tartalmazó beágyazott mellékmondatokban},
	abstract = {A tanulmányunkban a V volna-e és a V-e volna szerkezetek elfogadhatóságát tárgyaljuk. Az erre vonatkozó kérdőíves felmérésünkben a mátrixpredikátumnak és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondatának együttes hatását vizsgáltuk a két szerkezet elfogadhatóságára nézve. A változók a felmérésünkben az -e elhelyezkedése mellett a mátrixpredikátum jellege (bizonytalanságot/információhiányt fejez ki, a mellékmondatban a beszélő egy vita tárgyát/kérdést idéz), valamint a beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra (az esemény megtörtént vagy nem történt meg) voltak. Azt feltételeztük, hogy a vizsgált szerkezetek elfogadhatóságát leginkább a mátrixpredikátum jellegének és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata által kiváltott implikatúrának az együttes hatása befolyásolja. Az eredmények alapján elmondható, hogy a bizonytalanságot/információhiányt kifejező mátrixpredikátum esetén a V-e volna szignifikánsan elfogadhatóbb, ha a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata azt implikálja, hogy az esemény nem történt meg. A beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra nem változtat azonban a mondatok megítélésén, ha a beszélő a mellékmondatban egy kérdést vagy egy vita tárgyát idézi. Mindez azt erősíti, hogy az -e pozíciójában tapasztalt variáció nemcsak stílus vagy regiszter kérdése, hanem grammatikai változók is befolyásolják.},
	doi = {10.14232/JENY.2022.1.5},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {9},
	issue = {1},
	pages = {89-132},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2022-VirovecV-SandorLK},
	urldate = {2022-10-31},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.